_Zrínyi-különszám

Kisebb csúszásban van a Várak, kastélyok, templomok (www.varlap.hu) 2010/4-es számának megjelenése. Ami késik, azonban nem múlik! Augusztus második felében vehetik majd kézbe az érdeklődők a Zrínyiekkel kapcsolatos tematikus lapszámot.

Én a Tengermellék kiskirályainak várai címmel a Subicsok 1347 előtti várairól: Bribirről, Osztrovicáról, Szkradinról, Omisről, Klisszáról és Kninről írtam.

Gondolom sokaknak ismeretlenül csengenek ezek a nevek. Pedig a régi közös magyar-horvát történelemhez tartoznak. A Subicsok a Zrínyiek ősei voltak. Utóbbi nevet csak 1347 után vették fel, amikor tengermelléki birtokaik helyett megkapták  a Zágráb megyei Zriny várát.

Közzé teszem magyar helyesírással a régi horvát fejedelmek és királyok névsorát is. Barátaim írásaiból sok mindent meg lehet majd tudni a Zrínyiek későbbi várairól, Zrinyről, Csáktornyáról, Zrínyiújvárról... Érdemes lesz az újságosoknál keresnie annak, aki nem előfizetője a lapnak.

(Más. A tegnapi baleset - most már kijelenthető - nem tett kárt a csuklómban, amire ráestem. A probléma múlóban.)

Tovább »

_Történelmünk alapkérdései

Ma kisebb téma nem jut eszembe. Tegnap elolvastam Kniezsa István 1938-ból származó írását a régi, 11. századi Magyarország népeiről. A korabeli tudományosság összes erényét és valamennyi hibáját tükrözi.

Mit tudunk ma ugyanerről? Durván ugyanannyit, mint 70 évvel ezelőtt is lehetett. A Kárpát-medence helynév-anyaga nem változott. Az alapkérdések sem.

Van azonban néhány elmélet, amelyik dogmává merevedve akkor is és ma is a köztudat része.

Az egyik ilyen, hogy a magyarság 900 táján Árpád vezetésével költözött a Kárpát-medencébe. A terület nagy részén szlávokat talált, azonban korántsem azonos sűrűséggel. Vannak nagy területek, amelyeken a magyaron kívül más nyelven megfejthető helyneveket nem is találunk.

Egyetlen avar helynevet sem ismerünk (hacsak a Várkony neveket nem). Pedig az avarok 300 éven keresztül komoly birodalmat tartottak itt fenn. Kontinuus német helynév sincs, a határfolyók neveit (Lajta, Lapincs) kivéve. Pedig 828-894 között, két emberöltőn át a Keleti-Frank Birodalomhoz tartozott a Dunántúl nyugati része.

Igazából csak két nép adott neveket: a magyar és a szláv. Biztos, hogy Árpáddal jöttek be az őseink? Vagy mi vagyunk az avarok?

Tovább »

További magyarok bejegyzések a Blogteren