_Gergely napja

A Gergely már az Árpád-korban is divatos keresztnév volt. Monoszló nembeli Gergely V. István (1270-1272) királyunk idején vasi ispán volt.

Sikeres hadjárata keretében 1271-ben sorra "visszafoglalta" a Kőszegiek várait, Kőszeget, a Velem melletti Szentvidet, Szalónakot és Borostyánkőt.

Az idézőjel annak szól, hogy igazából a tulajdonosaitól foglalta el azokat a király számára. Erre azért volt szükség, mert Kőszegi Henrik - a néhai IV. Béla egyik legfontosabb híve - formálisan átengedte azokat az Ausztriát is birtokló II. Ottokár cseh királynak. Ergo, önmagát függetlenítette (volna) a magyar királytól. Ezt azért mégsem lehetett eltűrni...Monoszló Gergely leverte a lázadást.

Más kérdés, hogy egy évnek kellett csak eltelnie, hogy gyökeresen megváltozzon a helyzet s a Kőszegiek simán viszakapják elkobzott javaikat. Sőt, a - mai nevén - margitszigeti királyi palotában az udvar színe előtt Kőszegi Henrik és fia Iván lekaszabolja Béla macsói herceget, az uralkodóház tagját, II. Ottokár sógorát. Mindezt büntetlenül...

Érdemes a  régmúltat is tanulmányozni, érdekes téma.

Tovább »

_Tódor napja

A magyar Tódor név a görög Theodórosz változata. Így hívták többek közt IV. Béla királyunk (1235-1270) apósát is. Theodórosz Laszkarisz bizánci császár volt abban az időben, amikor ideiglenesen a fővárost Nikaiának hívták.

Ebbe a városba tették át a központot 1204-ben, miután a nyugat-európai keresztesek elfoglalták a császárvárost s ott egy Latin Császárság nevű mindössze hat évtizedet megért "nyugati típusú keleti császsárságot" alapítottak.

IV. Béla - túl azon, hogy hadvezérként igen gyenge volt - teljes mértékben felesége,a  görög császárlány, Laszkarisz Mária királyné irányítása alatt állt. Élete vége felé legidősebb lánya, Anna hercegnő is hasonló befolyást gyakorolt.

Nem kedvelték a trónörökös ifjabb királyt, V. Istvánt és annak feleségét a kun Erzsébetet, helyette öccsét, Bélát favorizálták. Ha másképp alakul a helyzet, akkor ő talán V. Béla néven uralkodhatott volna. Ám erre nem került sor, mert István a polgárháborúban legyőzte az apját. A döntő csata ugyanott volt, mint az 1849-es tavaszi hadjárat legszebb diadala, Isaszegnél.

Mindezekről újabban Zsoldos Attila: Családi ügy című 2007-ben megjelent könyvéből lehet olvasni.

Tovább »

További bela bejegyzések a Blogteren