Hirtelenjében nem is tudom megmondani - utána kellene nézni , mit is jelent a mondás? Nincs még veszve minden... ilyesmit jelent. Egy biztos, fővárosunk Duna-jobbparti részét hívjuk Budának.
A régiek úgy hitték, hogy Buda Attila bátyja volt. Amikor Attila testvérének túlkapásain felháborodva megölte, megparancsolta, hogy azontúl Attila várának hívják az addigi Budavárat. A nyakas magyarok azonban ennek nem engedelmeskedtek. Ezzel szemben a németek szolgaian Etzelburgnak, Attila-Etzel várának hívták a mai Óbudát.
A nagy 5. századi hun király bátyját és elődjét az uralkodásban valójában Bledának hívták. Nincsen róla tudomásunk, hogy valóban a római Aquincumban tartották volna székhelyüket. Hogy ki volt az a Buda, akiről a város a nevét kapta, nem tudjuk pontosan. A krónika szerint Szent István korában élt két ilyen nevű főember is. Talán egyikük volt a névadó. Ebben az esetben Csanádhoz és Szolnokhoz hasonló a városnév magyarázata, vagyis kortárs főember, ispán a névadó.
Tovább »
Az elmúlt napokban sokat politizáltam. Most egy kis névnapi pihenő.
Ildikó Attila hun nagykirály utolsó felesége volt. A szép germán királylánnyal töltött nászéjszakán halt meg a legendás hódító.
Bajcsy-Zsilinszky Endréről kevesen tudják, hogy a történelemben jártas, jó tollú író is volt. Mátyás király című kitűnő könyvében, melyet mindenkinek ajánlok, aki netán nem olvasta volna, kifejti hogy hat nagy egyéniség volt a történelemben.
Három latin: Alexandrosz (Nagy Sándor), Julius Caesar és Napoleon.
Három turáni: Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk.
Most Attila kedvéért soroltam fel a többieket.
Tovább »
Régóta foglalkoztatja az emberek fantáziáját a nagy hun király alakja. Az Árpádok kifejezetten az ősüknek tekintették. A középkori magyar krónikaírók - Ákos mester, Anonymus és Kézai Simon - pedig Árpád honfoglalásáról, mint a magyarok második bejöveteléről értekeztek - az első ugyanis szerintük a hunoké lett volna.
Vajon ezek legendák, vagy komolyan vehető hagyományok? Nos, ahogyan a havasalföldi román állam megalapítója, Basarab Dzsingisz kán leszármazottjának vallotta magát (akkor még nem volt szó dákoromán elméletről), úgy az Árpád-ház esetében is törvényszerű, hogy dicső keleti ősöket kellett hangoztatniuk. Lévén az "árpádi" magyarok "de facto" a hunok - és az avarok - örökösei, ezt a külvilág is tudomásul vette.
Hogy valóban a hun dinasztia kései hajtásai lehettek-e Árpád leszármazottai, azon múlik, hogy népük az 5. századi hun birodalom kötelékében élt-e? Ha igen, akkor az elméleti lehetőség fennáll, ha nem, akkor elméletileg sem.
A válaszhoz már csak azt kellene tudni, Árpád népe (nevezzük így) hol élhetett az 5. században? Az ugyanis elég valószínű, hogy a ma magyarnak nevezett nyelven beszélő etnikum Attila korában Kelet-Európában - Vékony Gábor szerint a Dnyeper és a Don közti mai kelet-ukrajnai területen élt. Ők - azaz mi - részei voltak/voltunk Attila birodalmának.Ekkor azonban még nem magyarnak hívták magukat. Árpád népének ősei meg valahol az Altáj-hegység környékén élhettek a 9. század közepéig, talán épp a ma ott lakó kirgizek - tiszavirág életű - birodalomalapítása mozdította ki őket 840 körül. Onnan jöttek Európába.
Aki érdemben tájékozódni akar e kérdésekről, javaslom írja a keresőbe Vékony Gábor, Makkay János és a hunok szempontjából Bóna István nevét. Másokat illetően az óvatosság nem fölösleges (persze a felsoroltak sem tévedhetetlenek). Könyvtárnyi komolytalan szamárságot is lehet olvasni a témában, a mai tankönyvek pedig - minden szinten - elavult nézeteket tartalmaznak.
Tovább »
További attila bejegyzések a Blogteren
