Bíborbanszületett Konstantin, vagy görögösen Konsztantínosz Porphüregenétosz bizánci császár tudományos érdeklődésű ember volt. Ha ő nem jegyzi le, amiket Árpád dédunokájától, Tormás hercegtől és a magyarok akkori harmadik fejedelmétől, Bulcsú vezértől 948-ban hallott, akkor fogalmunk sem lenne Árpád népének régebbi múltjáról.
Mindez "A birodalom kormányzásáról" (latinul: "De administrando imperio") utólagos címet kapott kéziratából derül ki. Formálisan 911-től uralkodott, de gyakorlatilag csak 944 végén vette át a hatalmat apósától. Rögtön 945 tavaszán kinevezte társcsászárnak akkor hatéves fiát, II. Romanoszt. Az ő számára foglalta össze a birodalommal és a vele kapcsolatban lévő más népekről szóló ismereteket, így keletkezett a páratlan értékű műve.
Vas megyei vonatkozása is van a dolognak! Pinkaóváron (ma Burgenlandban: Burg) előkerült VII. Konsztantínosz és II. Romanosz arany szolidusza. Éppen a falunak is nevet adó nagy várral szemközti kőbánya területén. Feltételezhető, hogy a tekintélyes sáncvár éppen a Konsztantínosznál járt és általa patrikiosz címmel kitüntetett Bulcsú vezéré volt. A későbbi Vas megye eredeti központját sejtjük itt.
Tovább »
Zoé, férje IX. Konsztantinosz Monomakhosz császár és testvére Theodóra császárné zománcképeivel díszített (1042-1055 között készült) arany koronát leltek valamikor az 1860-as években Nyitraivánkán.
Fogalmunk sincs hogyan került Magyarországra, azon belül meg különösen Nyitraivánkára. Vagy a bizánci császár küldte ajándékba, vagy esetleg hadizsákmányként került hazánkba.
Mindkét eshetőségnek megvan az esélye. Én az utóbbira szavaznék. I. Endre, a magyarok győzhetetlen királya (invictus rex) ugyanis 1049-ben Szófiáig nyomult seregével a bizánci birodalom területén. Talán ekkor zsákmányolták az eredeti funkcióját tekintve valószínűleg császári kegyajándék koronát valamelyik templomból.
Hogy aztán hogyan került földbe éppen Nyitraivánkán? Talán a nyitrai várba igyekezett volna az elrejtője? Ilyesmire 1060-ban volt esély, amikor kitört a végül a király vereségével és halálával, öccse - Béla herceg - győzelmével végződött belháború.
Tovább »
A naptár ma Piroska napot jelez. Így hívták Szent László királyunk leányát is, aki már unokabátyja, Könyves Kálmán országlása alatt római császárné lett. A "világ uralkodójának" I. Joannésznek a felesége.
A két kontinens találkozásánál lévő város, Bizánc (Konstantinápoly, Isztambul) szándékoltan a világ fővárosának épült. A második Róma, a császárváros, vagy ahogy a szlávok csodálattal emlegették: Carigrad. Uralkodói magukat a római császároknak nevezték (országuk latin neve: Romania). Csak az utókor nevezi a korábbi római császároktól megkülönböztetve őket bizáncinak. Ők maguk mélyen lenézték a nyugati német-római császárokat. Azokat barbár frank királyoknak nevezték.
Nem akármilyen diplomáciai eredmény volt, hogy egy Árpád-házi hercegnőből - előbb a trónörökös felesége, majd császárné lett. Az már bizánci szokás volt, hogy a "barbár" hercegnő görög nevet vett fel, Eiréné (békesség).
Könyves Kálmán birodalmi politikájának az eredménye volt mindez. A Piroska és Joannész közti házassággal sikerült elismertetnie a korábbi bizánci théma (tartomány), Dalmácia magyar meghódítását.
A magyar királyok már Szent István óta császári rangú - a német és a bizánci császárokkal teljesen egyenlő - királyoknak tekintették magukat (a franciákéhoz hasonlóan). Német-magyar dinasztikus kapcsolatokra többször is volt példa (Szent István és Gizella, Salamon és Judit, Szent László és Adelheid - ők ketten Piroska szülei). Bizánc esetében is sor került görög hercegnők Magyarországra jövetelére (Imre herceg felesége, majd I. Géza második felesége - keresztnevüket nem ismerjük. Utóbbi hozta magával a tarkó felőli oldalon férje képmását viselő "görög koronát").
Magyar hercegnőként azonban Piroska-Eiréné első volt Bizáncban. Utána még két Árpád-házi hercegnőből lett bizánci császárné: III. Béla leánya, Margit II. Iszakhiosz felesége és V. István leánya, Anna II. Andronikoszé.
Tovább »
További árpádok bizánc bejegyzések a Blogteren
