Ami valahol természetes is e pillanatban.
A kormány tevékenységét 31% értékeli pozitívan - no
comment... Az ellenzék jelenlegi pártjai is csak 26 % szerint
végzik jól a dolgukat - szintén no comment.
http://hvg.hu/itthon/20110730_ipsos_npszabadsag_kozvelemeny
A jelenlegi pártpolitikai konstelláció tehát semmire sem jó.
Teljesen új erőt kell létrehozni az Orbán-rendszer eltakarítására.
Idő van. Még három évig "élvezhetjük" a felcsúti fenomén "áldásos"
tevékenységét. Ennyi idő talán elég lesz, hogy a maradék híveinek
is kinyíljon a szeme s meglássák, amit rajtuk kívül már a vak is
lát...
Tovább »
A magyar uralkodók feleségei között két Judit nevű volt. Az
egyikről régóta tudunk, ő Salamon (1063-1074) felesége és IV.
Henrik német-római császár nővére volt.
A másikról, a bajor Formbachi Juditról viszont Karczag Ákos
barátom írt Vajay Szabolcs korábbi kutatásai alapján a Várak,
kastélyok, templomok 2007/6-os számában.
Ő Péter (1038-1041 és 1044-1046) királyunk felesége volt. A
második német származású magyar királyné. Még a sírja is
megvan a Passautól délre eső - ma felsőausztriai, korábban bajor -
Inn-menti Suben kolostortemplomában!
Tovább »
Megint a Balkánról kapunk aggasztó híreket. A szerbek által
országuk részének tekintett, de a Nyugat többsége által
független államnak elismert albán Koszovó (Koszova) területi
integritásáról van szó. Vagyis a Koszovónak nevezett állam
parancsolhat-e a saját magáénak tekintett területe egészén?
Koszovó északi részén ugyanis megvédték magukat az ottani
szerbek az albánokkal szemben. Így "de facto" kettészakadt az
ország (vagy a tartomány?). Ez az állapot persze nem maradhat fenn
sokáig. Talán itt volna az ideje, hogy leüljenek tárgyalni albánok
és szerbek, valamiféle békés megegyezésről, ami megnyugtatóan
rendezi legalább a jövőre nézve a helyzetet.
A "nyugati" recept nem tűnik szerencsésnek, miszerint
ragaszkodnak a titói belső közigazgatási határok, mint új
államhatárok elvéhez. Hiszen így az egyik elnyomást a másik váltja
csak fel. Ha már egyszer felszították a nacionalizmust és az
etnikai elkülönülést, akkor hagyni kéne mindenkit a saját etnikai
rezervátum országában élni s csak az objektíven szükséges mértékben
kisebbségi sorban tartani az embereket.
Persze érthető hogy miért nem. Ha precedenst teremtenének, fél
Európa etnikai viszályokba merülhetne... sajnos a "Nyugat" rendesen
elb...ta a Nyugat-Balkánt!
Tovább »
Aki járt már Szabolcs községben, az látta a földvár bejáratánál
Szabolcs vezér (herceg, fejedelem, dux) bronzszobrát.
A krónika és Anonymus is kifejezetten a latin dux (magyarul:
vezér, fejedelem, herceg) titulussal emlegeti a hely névadóját.
Újabb tudós elmélet szerint azonban inkább a megye első ispánja
lehetett.
Mindez összefügg a hatalmas fa-föld szerkezetű sáncvár
építésének a korával is. S persze közvetetten az egész magyar
történelemmel.
Tudományelméleti és gyakorlati kérdés, hogy vajon helyes
eljárás-e a forráskritikát illetően, hogy azonnal
és önkényesen felülbíráljuk a ránk hagyományozódott
információt? Hogy automatikusan hülyének nézzük a régieket?
Akik "bevették" a mesét (?), hogy egy sima István-kori
megyésispánból a krónikás honfoglaló vezért csinált?
Vagy mégsem ispán volt, hanem mégiscsak vezér? S a szabolcsi vár
sem István korának az építménye?
Tovább »
Egyre több elégedett embert hallok a Fő-tér felújítása kapcsán.
Most már látható a munkálatok léptéke, ugyan a java még hátra
van.
A címert és az alatta olvasható feliratot - reményeim szerint -
az általam elképzelt, javasolt formában készítik. Bízom benne, hogy
sikerülni fog megfelelő minőségben előállítani.
A régi pellengér rekonstrukciójával kapcsolatban
viszont több ok van az aggodalomra. Tegnapelőtt meglepetéssel
láttam, hogy a földben lévő darabját valakik, valamikor kiemelték.
Ezen a tervező is meglepődött, hisz állítólag szilárdan ki volt
kötve, hogy majd ott kell lennem a kiemelésnél. Nem tudtam róla,
nem voltam jelen...
A kutya nem szólt azóta sem. Ezt csak azért furcsállom, mert a
címer esetében elfogadták az önkéntes, ingyenes segítségemet. A
pellengér is az én ötletem! Fontos volna, hogy ha már kötelező elem
(mivel benne van a tervben, muszáj megvalósítani), normálisan és
megfelelő eredménnyel épüljön meg. Rajtam ugyan nem múlik...
Sajnos, ma sem tudni ki irányítja a dolgokat és azok hogyan
működnek. Én sem látom, aki pedig állítólag "bennfentes"
volnék...
Emiatt azt sem lehet megjósolni jelenleg, hogy az eredmény a
csodálatos szupertől az elfogadhatatlanul silányig terjedő skálán,
vajon hol helyezkedik majd el. Csak reménykedhetünk, hogy
talán az előzőhöz közelebb.
S ez - legyen bármi is - vajon kinek lesz köszönhető?
Tovább »
Tegnap jutott a postaládánkba a Csepregi Krónika c. helyi újság
II. évfolyamának 5. száma.
Egy ideje már kiadója és felelős szerkesztője is van, ami
dícséretes. Viszont nem értem, miért nincsen ISSN száma?
Pedig kötelező volna s ingyen adják... Igaz, eleget kell tenni a
kötelespéldány-szolgáltatásnak a nemzeti könyvtár
(OSzK) számára. Viszont az utókor szempontjából - s itt most
ne minősítsünk semmilyen módon - nyoma kell legyen mindennek. Így
csak javasolni tudom, hogy pótolják a hiányosságot s visszamenőleg
is jutassák el a kötelespéldányokat. Önmaguknak tartoznak vele.
Tovább »
Folytatva és befejezve az előző két nap témáját, ma is
Singidunum-Nándorfehérvár-Belgrád várostörténeti vázlatával
foglalkozom.
Nem vitás, hogy 1521-ig - Szulejmán általi meghódításáig -
Magyarország védelmének legfontosabb központja volt a vár és a
hozzá csatlakozó város. Azonban még az 1688-ig tartó folyamatos
oszmán uralom sem feledtette el régi magyar nevét. Amikor Spangár
András az 1730-as években megírta a felszabadító háború korának a
történetét, még mindig a hagyományos magyar nevén ismeri.
Az első "osztrák" uralom csak két évig, 1690-ig tartott. Ekkor
Köprülü Musztafa nagyvezír visszafoglalta a törököknek.
Másodjára 1717-ben sikerült felszabadítania a híres Savoyai
Jenőnek, ekkor egy 22 éves Habsburg-periódus következett, mígnem az
1739-es belgrádi békében ismét török kézre kellett adni.
Harmadjára, az utolsó török háborúban, 1789-ben foglalták vissza
a Habsburg seregek. Erre a dicsőséges győzelemre több Belegrád,
Belgrád helynév emlékeztet, melyeket ekkor adtak (még a
Habsburg uralom alatti Belgiumban is elneveztek egy falut
Belgrádról...). A szvistovi békében, 1791-ben azonban megint
török impérium alá került.
Csak 1867-ben, az osztrák-magyar kiegyezés évében vonultak
ki a várból a török csapatok. Azóta Belgrád a független Szerbia
fővárosa.
Tovább »
Ma folytatom a jelenlegi szerb főváros történetének
áttekintését. Pontosabban annak vázlatát...
A Bizánci Birodalom első - még nem végleges - bukásakor, 1204
előtt jött a második bolgár cárság. Kezdeti, nagyhatalmi éveiben
Belgádot is újra megszerezte. Nem tudjuk pontosan hogyan került
azután a Balkánon terjeszkedő magyar II. Endre uralma alá
(talán egy dinasztikus házasság kapcsán, 1212-ben). Innen kezdve
1521-ig nagyjából a Magyar Királyság területéhez tartozott, bár
néha csak közvetetten.
Ilyen időszak volt 1408-1427 között, amikor Zsigmond királyunk
kölcsönadta Lazarevics István szerb fejedelemnek, aki átmenetileg
a fővárosává is tette.
De nem ez volt a legkorábbi szerb kötődése. Már 1285-1317 közt
is a déli magyar melléktartományokat kormányzó Dragutin István
szerb ex-király (felesége Katalin, Árpád-házi hercegnő, V. István
leánya volt) lakta. Az ő halála után testvére, a tényleges
szerb király, II. Uros (Milutin) el is foglalta Belgrádot, de
1319-ben I. Károly hadjáratával visszaszerezte tőle.
Mindazontáltal a szerbség kapcsolata Belgrád térségével csak a
török hódítás során vált szorosabbá. A korábbi időben, mint azt
magyar Nándor- (Bolgár-) fehérvár neve is mutatja, inkább
Bulgáriához sorolták.
Tovább »
Tegnap volt Hunyadi János Hódító Mehmed feletti
nándorfehérvári győzelmének az 555. évfordulója. Nem csoda,
hogy már a kortársak is jelentősnek ítélték, hisz csak 3 évvel volt
egy több mint ezer éves birodalom - Bizánc - bukását követően.
Mindazonáltal történelmileg csak egy esemény volt a Száva és a
Duna találkozásnál keletkezett város gazdag történetében.
Az első erődítményt Singidunum néven még a kelták emelték a mai
vár, a Kalemegdán magaslatán, több mint 2000 éve. Aztán jött a
római birodalom, majd folytatása Bizánc. Moesia Superior tartomány
székhelye s egyben egy legio tábora lett Singidunum erődje. Az
V-VI. században különféle "barbárok": hunok, gepidák, avarok
foglalták el rövidebb időszakokra a birodalom határvárát.
Hosszabb ideig (610-1018) tartozott a bolgárok uralma alá. Innen
kapta Bolgárfehérvár és az ezzel azonos jelentésű Nándorfehérvár
nevét. Amikor II. ("Bolgárölő") Baszileiosz leigázta Bulgáriát,
újra bizánci erőddé lett. Első sikeres magyar ostromára 1071-ben
került sor, ez azonban nem hódító célú foglalás volt...
Na, de ma nem folytatom (majd talán holnap), mert hosszú lenne
egy szuszra a XXI. századig kísérni a mai Belgrád gazdag
történelmét.
Tovább »
Eredetileg, 1990-ben Bálványosfürdőn kezdték a ma már 21.
alkalommal megrendezett szabadegyetemet.
Azóta átkerült a közeli Tusnádfürdőre, úgyhogy megfelelő
nyelvcsavarral, jelenleg Tusványosnak hívják.
Egy közös vonása van, kortól és az éppen aktuális
köpönyegfordításától függetlenül, állandó résztvevője hazánk
megszomorítója, tönkretevője, a felcsúti Mussolini.
Állítólag a határon túli magyarokat még a kisországbelieknél is
jobban meghülyítette. Ezen az sem igen változtat, hogy romániai
partnereit következetesen a hozzá hasonlóan überdemagóg, hazug,
néphülyítő román nacionalisták közül választja ki.
MIndazonáltal éppen a romániai magyarság bebizonyította, hogy
képesek függetlenül, a saját fejükkel gondolkozni. Orbán helyi
vazallusai-kengyelfutói nem tudták még őket a budapesti bábjátékos
marionett figuráivá süllyeszteni.
Amikor derék, becsületes magyar emberre asszociálok, inkább
mondjuk Markó Béla jut eszembe, mintsem népünk megrontója, a hamis
próféta, akit teljesen érdemtelenül és vakul, mint egy bálványt
emelt fel tavaly 2,7 Millió honfitársunk. Pedig
tanulhattak volna '98-2002 közti első ámokfutásából...de nem.
Ez - idézve a zsibói bölényt, igazi balítélet volt! Hatalmas
öngól, de hát nekünk mindig Mohács kell!?
Tovább »
Érdekes a mai világban, hogy tulajdonképpen bármit le lehet
kommunikálni. A lényeg, hogy akit kell megnyugtassanak, akit kell
megtévesszenek, akit lehet megnyerjenek vele. Mindezt
professzionálisan. Nem a valóság számít, hanem hogy mit tudunk
elhitetni róla, vagy helyette!
Legalábbis ez a valós teljesítményt felmutatni nem tudó
Fidesz-kormány egyik mindennapos trükkje.
Tessék beleolvasni Pintér elvtárs legújabb interjújába:
lesznek-e bádogvárosok?:
http://nol.hu/belfold/20110721-_nem_epitunk_badogvarosokat_
Azok nem, hanem kontérner-városok. Állítólag senkit sem fognak
kényszeríteni a közmunkára...(stadionépítés, Sztálinváros
felhúzása...). Nem kényszeríteni fognak, csak rábírják a
szerencsétleneket.
Hogy az egésznek semmi értelme? Dehogynem, gumicsont Orbán
elvakult követő számára. Épeszű cselekvés helyett a pótcselekvés is
megteszi!
A lényeg: hazudni, hazudni, hazudni....
Tovább »
Balázs József Heves megyei országgyűlési képviselő, egyben
Nagyréde polgármestere óvatlan volt. Nem számolt azzal, hogy a
jobbikos ismerőse, a vasárnap megválasztott gyöngyöspatai PM
rögzíti a beszélgetésüket.
Ezért nyílt volt és őszinte - ami valljuk be, mai világunkban
nem gyakori...
http://www.origo.hu/itthon/20110719-balazs-jozsef-fideszes-kepviselo-es-juhasz-oszkar-gyongyospatai-polgarmester-telefonbeszelgetese.html
Tanulságos lecke a mai feudalizmus működéséről. A lényeg:
mindent a helyi fideszes kiskirály - esetünkben BJ - dönt el.
Igaz, megvan még rajta az amatőrizmus bája, hogy gyerekesen
fitogtatja ezt, ha kell, ha nem.
Persze a fideszesek erre nyilván azt mondják: ugyan kérem, a
szociknál is biztosan ugyanígy ment... Ezt hívják elkenésnek.
Na, ebben tényleg profik a narancs-elvtársak!
Tovább »
Tegnap, egyelőre még nem jogerősen, felmentette e bíróság a
csaknem százéves vádlottat. Az 1942. januári újvidéki razziák egyik
irányítója volt. A kérdés csak az, felelős-e személyesen is
ártatlan emberek kivégzéséért?
Nem könnyű mit mondani erre... Közvetlenül biztosan nem vett
részt az emberek Dunába lövésében, a vád nem is erről szól. Hogy
célzottan közreműködött-e az áldozatok összegyűjtésében? Biztosan.
Csak ugye ezt meg: parancsra tette...
Van-e igazság? Lehet-e arról beszélni, hogy valakinek igaz van,
volt, lesz?
Akkor lehet valakit elítélni egy jogállamban, ha kétségtelenül
rábizonyítják a bűnösséget. Minden más esetben - ha tetszik ez
egyesek igazságérzetének, ha nem - fel kell menteni.
Pont.
Más kérdés, hogy nem ártana nekünk magyaroknak megpóbálkoznunk
egyszer végre őszintén szembenézni saját múltunkkal. Most még az
über-mega-giga hazugság, sőt a hazugság-Csimborasszó a
trendi...
Tovább »
Őszintén meglepett a Jobbikos jelölt győzelme. Azt
feltételeztem, hogy a Fidesz presztízskérdést csinál majd a
nemzetközi figyelmet "élvező", valóban botrányos helyszínen lezajló
választásból.
Ráadásul ott volt a színkatolikus helyen a hatékony (?) egyházi
hátszél is a számukra. Na meg a "maradjon minden a régiben",
másképpen fogalmazva, a "ne billegtessük a csónakot"
szindróma.
S mégsem jött be nekik! Talán az billentette át a holtponton, az
előző választáson még csak elenyésző támogatást kapott jobbikos
jelöltet, hogy a cigányok a - formailag persze független - fideszes
eddigi alpolgármester mögé álltak.
A cigány probléma - ismerjük el - valóban a Jobbik
"sikerágazata". Most bizonyíthatnak! Emberségesen tudnak-e
hozzáállni és eredményeket tudnak-e felmutatni?
(ne feledjük el persze, hogy a képviselő-testület összetétele
nem változott, ami azért lényeges szempont az új PM mozgásterét
illetően, mert: "egyedül nem megy!")
Tovább »
Ma választ polgármestert Gyöngyöspata lakossága. Nyolc jelölt
van, köztük tán csak egy, amelyik nyíltan vállalja pártkötődését.
Az eddigi alpolgármester-asszonyt viszont a Fidesz-KDNP támogatja.
Ami ugye kolompra hallgató népünk számára biztosan jó
reklám.
Nem kell különösebb jóstehetség az eredmény megtippeléséhez,
végül is a párt(állam)unknak és állam(egyház)unknak megfelelő
jelölt mozdonyt még biztosan nem lopott s ahogy a Kádár-korszakban
is biztosan jó lett volna, úgy most is megfelel majd.
Lévén kampánycsend, egyéb részletekbe nem is mennék
bele...
Ha mindezt az Aba nemzetség mondai őseitől, az Ed-Edömén
testvérpártól leszármazó Pata vezér láthatná...valószínű csak
legyintene egyet!
Tovább »
