Tegnap óta hivatalosan is tudhatók a jövő évi költségvetés
tervezetének a számai. A pénzügyi osztályvezető ezek után gyorsan
ki tudja majd számolni, nagyjából mekkora állami pénzre
számíthatunk. Hogyan érint bennünket mondjuk a közszféra tervezett
5-10 %-os leépítése?
Nem vitás, szükség van az egész rendszer átalakítására,
karcsúbbá és mégis eredményesebbé tételére, kevesebb pénzből jobb
szolgáltatást kell nyújtani. Ez még csak nem is fából vaskarika, ez
reális követelmény. A megvalósítás mikéntje és célszerűsége a
kérdés.
A probléma abból fakad, hogy nem látni a nagy
elosztó-rendszerek (egészségügy, nyugdíj, oktatás, szociális
szféra, közigazgatás) tényleges reformját. Sőt, új
giga-hivatalok jönnek létre, netán újabb igazgatási szintek. Az
alulfinanszírozott területektől további 5 %-os elvonás, hogy még
alulfinanszírozottabbak legyenek.
A kormány, ahelyett hogy kihasználná gyarkorlatilag határtalan
mozgásterét, átmenetinek nevezett válságadókkal hozza be a
fölösleges intézkedései ellensúlyozására szolgáló pénzt. Igazi
fordított Robin Hood-ként, a szegényektől elvett pénzt a
gazdagoknak adja. Pedig azoknak amúgy sem voltak, eddig sem
gondjaik.
Summa summarum, a "kormány" teljesítménye egy nagy nulla. Akik
rájuk szavaztak, hát no comment... Előbb-utóbb majdcsak fölébrednek
ők is.
Tovább »
Kommunikációban, legalábbis annak az emberek manipulálására
alkalmas megvezető változatában profi a jelenlegi miniszterelnök
csapata. Gyakorlatilag öt hónapja úgy vezetik az országot, hogy
ügyesen titkolják valós céljaikat. Azokból legfeljebb egy-egy
elemet vesznek elő, amivel aztán sikeresen kitöltik a
nyilvánosságot.
A demokratikus kontroll utolsó lehetőségének
megszüntetését például azzal a demagógiával etetik be a
jónéppel, hogy tűrhetetlenek a nagy összegű végkielégítések, adni
kell a zemberek igazságérzetének (arról, hogy nyolc éve az ő azóta
újra pozícióba ültetett embereik mekkora pénzekkel távoztak, pedig
már nem szól a fáma).
A jövő évi költségvetés, aminek a számaiból azonban végre valami
konkrétabbat meg lehet majd tudni. Más esetben már júniusban
megkezdte az ezzel kapcsolatos munkát a parlament, most az
önkormányzati választás utánra, eredetileg október 15-re
csúsztatták a törvényjavaslat benyújtását. Na abból sem lett semmi.
Új időpont: október 29-e, péntek. Szintén semmi. Most azt
mondják, majd holnap, október 31-én vasárnap, Isten
bizony tényleg benyújtják.
Ügyes, a Mindenszentek, az elhunytakra való emlékezés majd csak
elnyomja a büdzsé iránti érdeklődést. Legalábbis pár napig, amíg
valamennyire csillapodnak a kedélyek. Utána jön majd a szokott
másfél hónapos huzavona, kisebb engedményekkel. Azt meg a zemberek
már régen elfelejtették, hogy milyen reményekkel voksoltak a
csodatevőkre, akik - mint a kívülállók számára rég kiderült
- nem is azok.
Magyarországot ismét tökéletesen megvezették, becsapták. A
"magyar emberek" meg még egy darabig nem fognak tükörbe nézni, hisz
kényelmesebb hitegetni önmagukat, hogy nem is olyan hiszékenyek és
naívak, mint amilyenek valójában. Hogy saját kapuba rúgták a
labdát, az talán nem is öngól. Ha meg mégis, hát Istenem...
Tovább »
Tegnap kiállítást nyitottam meg Szombathelyen az MMIK
második emeleti kiállítóterében László János légi- és Vígvári
Tamás három dimenziós fotóiból. Téma: középkori
várak.
A két termet megtöltő, közel 100 fotóból álló
kiállítást ajánlom minden érdeklődő figyelmébe. Digitálisan az
alkotók sok felvétele megtekinthető a www.varak.hu oldalon, illetve a www.legiregeszet.com valamint
a www.varak3d.hu oldalakon.
Reményeim szerint a kiállítást november közepén Csepregre is
elhozzuk.
Tovább »
Egyelőre helybenjárást tapasztalok a csepregi Fő-tér
revitalizációja, új életre keltése körül. Ez onnan jutott eszembe,
hogy éppen ma avatják Körmend felújított főterét, a
Szabadság-teret.
Ugyan a hivatal illetékesei október elején még azt mondták, hogy
a hónap közepén végleg pontot kell tenni a támogatási szerződésre,
utóbb ugyanők kiderítették, hogy mégsem. Úgy tudom, további 45 nap
haladékot kértek a végleges papírok aláírására.
Mindez persze csak a bürokrácia része. A tartalmi kérdések
sajnos ugyanolyan homályosak. A PM október 13-án felkért, hogy
tanácsadóként - kiemelten most a Fő-tér ügyében - segítsek
neki és a városnak. Én már másnap reggel jelentkeztem, hogy
engedelmével elkezdenék tájékozódni. Ugye, ha segíteni akarok,
akkor tudnom kell, hogy hol állunk és mit milyen ütemezésben, kivel
kell tisztázni.
PM úr jelezte, hogy mihelyst aktuális lesz a dolog, majd
szól. Azóta nem beszéltünk, türelemmel (s némi aggodalommal) várok.
Sok a bába, köztük egy sem csepregi (a fő felelős PM-t kivéve
persze). Vajon érvényesül-e a közérdek? A lehető leghatékonyabban
használjuk-e ki a város arculatát szépítő plasztikai beavatkozás
esélyét? Európai színvonalú lesz-e, vagy valami más? Mint csepregi
polgárt (sokáig utáltam ezt a szót, ma már vállalom), engem
kifejezetten érdekel.
Tovább »
Nem a tegnapi nap botrányos történéséről, a Fidesz
frakcióvezetőjének jogállammal való nyílt
szembefordulásáról akarok írni, az is érdekes persze. Kibújt a
szög a zsákból! Aki naívan a Fideszről még tegnap is azt gondolta,
hogy demokratikus párt, annak kinyílhatott a szeme. Vagy már sosem
fog...
A "fülkeforradalmárok", hacsak Magyarország nem akar végleg
és teljesen kiíratkozni a civilizált világból, elbuktak, végük
van. Gyerekes és röhejes, hogy próbálják a szokott
überhazug-szuperdemagóg módon védeni a védhetetlent. A római kor
óta tiltott visszamenőleges hatályú negatív törvénykezést. A
tulajdon, vagy a szerzett jogok egyoldalú,
önkényes megvonását. A régi bolsevikok mai örökösei. Mindezt a
"népre" hivatkozva. Mintha csak 1950-ben lennénk és Rákosi
elvtársat hallanánk.
Elég szégyen ez, hogy megtörténhetett, de nem erről akarok ma
írni.
Eljutott hozzám a Csepregi Krónika című propagandaújság októberi
száma. Benne olvasható a volt csepregi PM értékelése az
önkormányzati választásokról. Na, ez is szégyen.
Külön pszichológiai elemzés tárgya lehetne az interjú tartalma.
Szokatlanul őszinte és önleleplező. Egy pillanatnyilag, az adott
tárgyban bukott karrierista őszinte önvallomása. Szép az
elmélkedése arról, hogy vajon érdemes volt-e "kikátyúztatnia"
bizonyos útszakaszokat? Egy kisstílű, anyagias,
kicsinyes és hiú ember szokatlanul őszinte mondatai.
Ahhoz pedig tényleg nincs mit hozzátenni, ahogy egyeseket
névvel, másokat pedig név nélkül gyaláz. Ezt a szerinte
"rosszindulatú" blogot például számítástechnikai tanár (!)
végzettséggel "honlapos blognak" titulálja. Hogy
az micsoda?
Most - az interjú szövege szerint - éppen munkát keres. Úgy
látszik nem akaródzik neki visszamenni
tanítani Bükre?
Tovább »
Demeter, a thesszalonikéi születésű katonaszent a Száva-menti,
szerémségi város névadója. Zománcképe a Szent Korona görög
feliratos részén is helyet kapott. A városban Szent István
alapított görög rítusú bazilita monostort, melynek konkrét
maradványait azonban még nem ismerjük.
Kevesen tudják, hogy a város ókori elődje, a Szerémség nevű
tájegység névadója, Sirmium a római birodalom egyik fővárosa volt.
Hatalmas városfalakkal, császári palotával, hippodrommal.
Kigyűjtöttem a várostörténet kronológiáját:
441-ig római
441-455 hun
456-473 keleti gót
473-504 gepida
504-536 ismét keleti gót
536-567 ismét gepida
567-582 bizánci ("római")
582-810 avar
810-1018 bolgár
1018-1072 bizánci
1072-1074 magyar
1075-1091 bizánci
1091-1165 magyar
1165-1180 bizánci
1180-1526 magyar
1526-1688 török
1688-1918 magyar (osztrák-magyar)
1918-1941 jugoszláv (szerb)
1941-1944 usztasa horvát
1944 óta jugoszláv (szerb)
Felvethető, hogyan alapíthatott itt monostort Szent István,
amikor a város bolgár, majd bizánci uralom alatt
volt. Nos úgy, hogy csak a városfallal övezett, szigetszerű
déli városrészre vonatkozik a kronológia. A városároktól északra a
honfoglalástól kezdve folyamatosan magyar fennhatóság érvényesült.
A Szent Demeter monostort itt kell keresni.
Tovább »
Holnap hirdeti ki az Alkotmánybíróság a végkielégítések
visszamenőleges hatályú megadóztatásával kapcsolatos döntését.
Másrészt pedig az MSZP népszavazást kezdeményez az
önkéntes nyugdíjpénztári befizetések állami lenyúlása,
elsikkasztása miatt.
Utóbbival kapcsolatban háromféle kérdést is az OVB elé
terjesztettek. Ugye, ne feledjük el, ezt az elvileg független
testületet is a saját embereivel töltötte fel a
"klerikálnacionalista-populista" kormánypárt (copyright by Lendvai
L. Ferenc). Úgyhogy nem indokolatlan a háromféle kérdés, az egyiket
csak el kell fogadják.
A magyar lakosság jelentős része továbbra is hisz a kormány
csodatévő képességében, népszerűsége töretlen, a remény hal meg
utoljára. Még a forint gyengeségét sem az elhibázott kormánypárti
nyilatkozatokkal, a világ civilizált részében szokatlan
viselkedéssel magyarázzák, hanem - mintha csak a kádári propagandát
hallanánk - a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival.
Mindenesetre, ahogy a Veszprém Megyei Bíróságnak volt
"bátorsága" (röhej, de itt tartunk, hogy kell hozzá), hogy ne
vegyen indokolatlanul előzetes letartóztatásba egy a demagóg
miniszterelnök által bűnbakká nyilvánított személyt, remélhetőleg a
holnap kihirdetendő határozat is kimondja majd a civilizált
világban egyértelmű dolgot, a vlsszamenőleges hatályú negatív
törvénykezés tilalmát. Ahogyan remélhetőleg a külvilág majd megvédi
a magántulajdon szentségét is az önmagát hamisan polgári
értékrendűnek nevező, neokommunista magyar kormánnyal szemben.
Elvégre a magánnyugdíjpénztárakat illetően nem babra megy a játék s
az ő pénzükről is szó van,
Igen, itt tartunk az ostoba, megtévesztett,
rövidlátó népünk által imádott mucsai magyar kormánnyal
szemben elsősorban a külföldtől remélhetünk segítséget. Még
szerencse, hogy Európában vagyunk,
Hogy mikor lesz a magyar történelem iszonyú mélypontjáról, a
jelenlegi helyzetből elmozdulás? Ki tudja...
Tovább »
Huszonéves koromban, a régi pártállam idején volt az az érzése
az embernek, hogy a politikát jobb nagy ívben kerülni, illetve meg
kell gondolni, mikor, kinek, miről beszélhet az ember. Nos,
napjainkban újra kezdünk hasonló cipőben járni.
Legalábbis ilyesféle gondolatok jártak a fejemben Básthy Tamás
fideszes ogy. képviselő tegnapi csepregi "ünnepi" beszédét
hallgatva. Demagóg, ferdítő, tipikusan hazug és néphülyítő szöveget
adott le. Gondolkoztam, egyáltalán megérdemli-e, hogy tapsoljak
neki? Aztán a konformizmus, na meg a jólneveltség miatt - hisz
régóta ismerem a szónokot (a Kádár-érában a Hazafias Népfront
megyei alelnöke volt, 1998 óta pedig vezető orbánista) -
udvariasan tapsoltam.
A "gondolati' panelek nagyon egyszerűek voltak. Vannak ugye ők,
a jók, akik mindig az igazat mondják és voltak - de most már
örökre legyőzetve vannak - a másikak, a rosszak, akik
hazudtak. Mint a mesében. Szó esett még demokráciáról,
szabadságról, polgári mivoltról, meg az orbánisták szájából
hiteltelenül hangzó, hasonló üres lózungokról. Az embernek arra
kellett közben gondolnia, hogy milyen szép is, amikor két lakoma
között a farkas érvel a vegetarianizmus mellett. A nyuszik pedig
szájtátva hallgatják s még tapsikolnak is neki.
Mindegy, a (z)emberek most erre vevők. Csepregen meg
különösen.
A köztudottan életében még sosem hazudott Felcsúti
Politikus emberei, még mindig nem jöttek elő a farbával a jövő évet
illetően. Ami az adótörvényekből eddig kiderült, abból annyi
látszik, hogy én például biztosan több tízezerrel fogok többet
befizetni a közösbe. Hogy aztán mit kapok majd érte cserébe, az még
homály. Mondjuk, a sejtéseim megvannak. S messze nem én fogok a
legrosszabbul járni...
Itt vannak a barbárok. Történelmünk mélypontjára érkezett. Vagy
van még lejjebb is? Lehet, hogy ezt érdemeljük? Ha nem lesznek
értelmes és bátor magyar emberek, akik megmondják, hogy elég
- ha a kádári időkre jellemző félrenézés és bölcs hallgatás
marad a jellemző gyakorlat, azt is csak önmagunknak, önmagunk
gyávaságának köszönhetjük. Vagy mégis, fényesebb a láncnál a
kard?
Mikor ébred fel az elkábított Magyarország? Vagy még egy darabig
szájtátva tapsikolnak a nyuszik? Nem volna jobb, egy okosan
kormányzott, igazságosan berendezett, szabad országban élni?
Tovább »
Ma bizonyára a vízcsapból is 1956 évfordulójának ünnepségei
folynak. Ilyenkor politikusaink kiélhetik nagyotmondási, önmagukat
és irányzatukat a mindenkori jó letéteményeseként - ellenfeleiket
pedig Belzebub fiaiként való bemutatását célzó hajlamaikat. A
hiszékeny hívek pedig elégedetten tapsolnak nekik. Elvégre nem csak
kenyéren él a (z)ember.
Én azonban ma az augsburgi vereség utáni, 1054 évvel ezelőtti
esztendőre gondolok. A monda szerint csak a hét gyászmagyar tért
volna vissza a Lech-mezőn elszenvedett történelmi vereség után.
Persze a mondákat nem kell szó szerint venni.
Őszintén szólva semmilyen információ nem maradt fenn a 956-os
hazai történésekről. Amit tudunk, hogy 955. augusztus 10-én volt az
augsburgi vereség, 15-én pedig Regensburgban - példátlan módon
- már fel is akasztották a menekülés közben elfogott három
magyar vezért, Bulcsút, Lélt és Súrt.
A hazajutottak között volt viszont Taksony és Csaba. A
konkrét körülményekről fogalmunk sincs, hogyan jutott az előbbi
nagyfejedelmi pozícióba s miért menekült az utóbbi a Balkán
déli részére? Talán ugyanannak a belviszálynak a
részeként?
Tovább »
Van olyan tudományos vélemény, mely szerint Előd nem is
létezett. Ez persze abba a kategóriába tartozik, amikor nyelvészek
kezdenek történészkedni. Ahogy a napi események megfejtése sem
mindig egyszerű feladat, úgy természetesen a történeti források
értelmezésének, kritikájának is megvannak a maga szabályai.
A magyar krónikás hagyomány szerint Ügyek fia volt Előd, Elődé
Álmos, Álmosé Árpád. Ugyanakkor a hét vezér felsorolásánál Előd fia
Szabolcs szerepel a második helyen. Ha mindkét adatot hitelesnek
vennénk, akkor Árpád mellett a saját nagybátyja szerepelne a
második helyen. Ismerve a nomád nemzetségi szokásokat, ez
elképzelhetetlen.
Tehát vagy egy abszolút komolytalan katyvasz, ami ránk maradt,
vagy máshogyan kell keresni a megoldást. Van egy további forrásunk
is! A 942-ben a mór kalifa szolgálatába állt magyar testőröktől
hallotta Ibn Hajján arab krónikás. Ez egy felsorolás a magyarok hét
vezéréről. Mint a 2004-ben fiatalon elhunyt kiváló Vékony Gábor
rámutatott, ez egy egymást követő nagyfejedelmeket tartalmazó lista
a mitikus őstől Attilától kezdve, Ügyek, Levedi, Előd (Basman),
Álmos, Árpád és a 'hetedik'. (Megjegyzem a nyomtatott verzióban az
Álmost előttem ismeretlen okból Leventére cserélte, de
beszélgetéseinkből tudom, hogy eredetileg Álmost olvasott ki a
többféleképpen központozható arab írásjelekből. Amúgy valóban
ez hozható összefüggésbe más adatainkkal. Levente Árpád fia fia
volt, aki aligha előzhette meg a saját apját!)
Kérdés, hogy a 'hetedik', Árpád utódjának a neve miért
hiányzik? Talán azért, mert nem valamelyik fia, hanem - amint
Györffy György fején találta a szöget - az Elődtől származó
Szabolcs követte Árpádot az uralkodásban. Erre vall, hogy a tőle
származó Csákok később is makacsul őrizték az Árpád-házzal való
rokonságuk emlékét. Talán a merseburgi vereséget követő
933/934-es fordulat jelezheti Szabolcs uralkodásának végét. Ekkor
kerülhetett a helyére Árpád unokája, Fajsz nagyfejedelem.
Tovább »
Férje, Nádasdy Tamás leveleiben csak szerelmetes Orsikámnak
címezte Kanizsai Orsolyát. Ezeket a leveleket bárki elolvashatja a
hasonló című, 1988-ban kiadott kötetben. Javaslom is, hogy aki
teheti, ilyen módon is pillantson bele a 16. század életébe.
Nem akármilyen korszak volt az sem. A mohácsi csata utáni
évtizedekben a fél ország török uralom alá került s a maradék is
két részre szakadt. A Csepreget 1390 óta birtokló Kanizsai család
pedig fiágon 1532-ben kihalt. Ilyenkor a család birtokai a királyra
háramlottak, aki azonban a szokásjog értelmében azt nem tarthatta
meg magának, hanem tovább adományozta valaki arra érdemesnek.
A leány örököst elvileg a birtok értékének negyede illette meg,
de nem természetben, hanem pénzben vagy ingóságban kifizetve. A
legegyszerűbb volt azonban, ha "fiúsították" és ezáltal
ténylegesen is örökössé tették. Ugye a magyar nemesi birtokjog
különbséget tett az örökösök (fiúk) és a maradékok (leányok,
özvegy) között. Fekvő birtokot csak az előbbiek örökölhettek és
utóbbiak közül a fiúsítottak.
1532-ben - miután János király fiúsította Kanizsai Orsolyát - az
akkor 34 éves Nádasdy Tamás eljegyezte a 11 éves örökösnőt s ezzel
egyidőben ténylegesen is birtokba vette a fejedelmi méretű Kanizsai
vagyont. Így került Csepreg is a Nádasdyak kezébe. Így lett Nádasdy
a sokadikból egy csapásra az ország egyik legvagyonosabb birtokosa.
Reálpolitikusi mivoltára jellemzően, 1534-ben aztán átállt
Ferdinánd király pártjára. Ezzel nagyban hozzájárult a Habsburg
király dunántúli uralmának konszolidálásához.
Tovább »
Somogyzsitfa mellett, Szőcsénypusztán ismerek egy Szent Vendel
kápolnát. Az ottani török hódoltság-kori végvár közepén áll. A
Vendel név állítólag a vandál népből való származásra utal.
A vandálokról pedig mindenkinek a vandalizmus fogalma jut
eszébe. Ez utóbbi amiatt keletkezett, mert 455-ben, 1555 évvel
ezelőtt, az akkor a mai Tunézia területén élő vandálok, Geiserik
királyuk vezetésével feldúlták Rómát.
Azt már kevesebben tudják, hogy a vandálok a Kárpát-medence
északkeleti negyedéből indultak el Afrikáig tartó vándorútjukra
401-ben. A Tisza felső vízgyűjtő területére pedig a nagy
markomann-szarmata háborúk (167-180) idején költöztek be. Ma
már ismerjük régészeti hagyatékukat is. Korábban is ismertük
persze, csak nem tudtuk, hogy az övék.
Kérdés, hogy az 5. század elején teljesen elnéptelenedett-e
korábbi országuk, vagy azért maradtak vissza is? Egy biztos, a
terület előbb a hunok, majd éppen Róma feldúlásának évétől, a
gepidák uralma alá került. Utóbbiak királyságát 567-ben az Ázsiából
érkezett avarok hódították meg. Tőlük nem függetlenül kezdődhetett
meg a szlávok és - szerintem és mások szerint is - a
"magyarok" (akiket most magyarnak nevezünk, mert őseink akkor még
nem tudhatták, hogy utóbb magyarnak fogják őket nevezni)
letelepedése a Kárpát-medencében. Kérdés, vajon mennyi vandál vér
folyhat a régi ÉK-Magyarország lakóinak vérében?
Tovább »
Megtévesztő módon alakult ki a 19. századi magyarítás
során a Ferdinándból a Nándor keresztnév. Ez ugyanannak az
erőlködésnek volt a része, melynek keretében a Rudolfot is Rezsővé
magyarosították (volna).
Nándorfehérvár nevének ugyanis semmi köze nincs semmilyen
Ferdinándhoz. Latin neve: Alba Bulgarica elárulja eredetét. A
bolgárok régi magyar neve volt ugyanis a Nándor. Ez a név aztán
magyar ajkon sokszor Lándor formára változott, mert úgy könnyebb
kiejteni. "Az Landorfejérvár elveszésének oka e vót és így esött" -
írta a 16. századi emlékíró, Zay Ferenc a város 1521. évi török
meghódításáról.
A 'nándor' török eredetije az 'onogundur', ami a mi idegenek
által használt népnevünk (Ungar, Vengr, Hungarian...) 'onogur'
ősének az édestestvére. Tehát a mai Belgrád régi magyar neve,
Nándorfehérvár, szervesen kialakult ősi helynévként
került nyelvünkbe.
A Nándor, Lándor helynevek az egész Kárpát-medencében
megtalálhatóak. Kérdés, vajon mikor keletkeztek? Az a magyarázat,
amelyik egészen a legutóbbi időkig magától értetődőnek tűnt, nem
feltétlenül releváns. Egyáltalán nem biztos, hogy - amint az amúgy
zseniális Györffy György gondolta - az Árpád vezette
honfoglalás valamiféle "rabula rasa"-t teremtett volna a
Közép-Duna-medencében. Sőt...
Tovább »
Aki már járt a Bene-hegy legmagasabb részén és tiszta időben
körültekintett, az tudhatja, messze ellátni onnan. Hogy a következő
években mire számíthatunk, az pedig az előttünk álló hetekben el
fog dőlni.
Az elmúlt héten letette az esküt az új PM és a megújhodott,
karcsúsított képviselő-testület. A történelmi hagyományokkal
szinkronban volt az elmúlt 20 év, melyben 12 fős "tanács"
irányította a várost. Most az országos politika döntött a
létszámcsökkentés mellett. Hátha kevesebben többre jutnak? (a
demagógia szintjén mondjuk jól hangzik...) Majd kiderül.
Voltak is olyan hangok, hogy a 7 főn kívül, most aztán
mindenkinek kuss. Majd a "megválasztottak" mindent szépen
elintéznek, a többiek ne akarjanak semmibe sem beleszólni. Most így
hétfőn leszögezhetjük, hogy már miért ne akarnánk, hogy minél több
ötlet, javaslat szülessen és előre vivő cselekedet történjen, minél
több csepregi polgár részéről?
Tényleg, a Csepregi Krónika októberi számát vajon hiába várjuk?
Legalábbis formálisan nem kampánykiadvány volt. Majd kiderül.
Az első hetek döntenek el mindent. Ahogy most kialakulnak a
döntési és végrehajtási mechanizmusok, várhatóan úgy fog az működni
2014 októberéig. Nem mindegy tehát, hogyan alakul a PM és a
testület, a PM és a Hivatal, Csepreg és a kistérség együttműködése.
Olajozott és célirányos lesz-e? Nyerünk-e vele, vagy veszítünk az
esélyeinkből?
Majd kiderül.
Tovább »
1944. október 15-én próbálkozott Horthy kormányzó az elvetélt
"kiugrással". Másnap reggelre eldőlt, hogy az amatőr próbálkozás
hamvába holt. 16-án reggel kényszerűen aláírta Szálasi Ferenc
miniszterelnöki kinevezését és saját lemondását.
Szálasi a következő napokban nemzetvezető címmel ruházta fel
önmagát s mint ilyen tett esküt a Szent Korona előtt.
Ezek az operett-események zajlottak Budapesten. Közben Szegeden
már bent voltak Sztálin generalisszimusz csapatai és lázas
gyorsasággal folyt Erdély kiürítése. A Romániából kimenekült német
déli hadseregcsoport maradványai, a közel 1 milliós, három
hadseregnyi magyar honvédséggel együtt (utóbbiak is német
parancsnokság alá rendelve) próbáltak meg összefüggő frontot
kialakítani. Esélyük nem volt rá. Karácsonykor megkezdődött
Budapest ostroma.
Szégyenletes volt, amit akkoriban, a háború alatt a mi
kormányaink, népünk nagy részének egyetértése mellett műveltek. Ma
sem tudunk szembenézni múltunkkal. Elődeink ostobák voltak, ma sem
vagyunk különbek. Úgy látszik hungarikum a világgal szembemenés, az
eszetlenség, az őszintétlenség és az önbecsapás.
Tovább »
