Sárvártól délre egészen a mai 8-as útig terjed a Farkas-erdő,
hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdőterülete. Egy Farkas nevű
személytől kaphatta a nevét. Kérdés, mikor élt s ki volt ez a
névadó személy?
Erdélyben a Kelemen-havasok (alpes Clementis) említését 1228-ból
ismerjük. Sajnos ott sem tudjuk ki volt a névadó Kelemen. Nyilván
jóval előbb élt a fennmaradt okleveles forrás dátumánál, hisz ahhoz
idő kell, hogy egy személynév közismertté váljon, helynévként
meggyökeresedjen.
A Farkas-erdő mentén van a régi Bejc község (ma Bejcgyertyános).
Egy Árpád-kori nemzetség nevét viseli, melynek legismertebb tagja
Farkas fehérvári prépost, királyi alkancellár volt IV. Béla
(1235-1270) korában. Élete végén rövid ideig (1268-1270) győri
püspök is volt. Jellemző befolyására, hogy rokonainak megszerezte a
Trencsén megyei Hricsó várát és uradalmát.
Vajon ő lehetett a névadó? Tény, hogy rajta kívül más nevezetes
Farkast a Bejc nemzetségből nem ismerünk. Mégsem valószínű, hogy
egy főpap adott volna nevet egy magánbirtoknak. Viszont a név
előfordulása alapján gyanítható, hogy korábban is lehetett Farkas
nevű tagja a Bejc nemzetségnek.
Ilyenkor nem árt emlékeztetni arra, milyen szerény ismereteink
is vannak valójában a régmúltról!
Tovább »
Az Európai Unió csúcstalálkozóján tegnap sikerült megoldást
találni az utolsóként még hezitáló cseh köztársasági elnök
kifogásaira is.
Három ország (Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország)
mentességet kap az alapjogi charta kötelező hatálya alól. Hogy ez
miért jó nekik, ők tudják. A többi 24 tagországra viszont
vonatkozik.
Pozitív dolog, hogy Szlovákia sem kért mentességet. Életbe
léphet a lisszaboni szerződés, ami hatékonyabb döntési mechanizmust
jelent a közös európai ügyekben. Be kell látni, hogy az öreg
kontinensnek csak összefogva van esélye a globális versenyben való
helytállásra.
Szemben az euroszkeptikus délibábos ábrándozókkal, én támogatom
az Uniót. Nekünk is ez adhat esélyt a primitív, félbalkáni
viszonyok meghaladására. Bár sajnos egyelőre megállíthatatlannak
látszik a demagóg, populista, fundamentalista, bezárkózó,
Európa-ellenes, demokrácia- és piacgazdaságellenes erők hazai
előretörése (ezek legfontosabbika hivatalosan EU-barátnak vallja
magát, illetve ha akarom ez, ha akarom amaz - ez is
hazugságaik egyike). Viszont fél év még mindig nagy idő!
Talán előáll majd a kínálati oldalon olyan erő, amelyik hazánkat
is valahogyan az európai főúton tartja.
Tovább »
Tegnap "botrányos" döntést hozott az ORTT. A következő 7 évre
két új társaságnak ítélte oda az eddig a Danubius és a Sláger
Rádiók által használt frekvenciákat.
Mindezt úgy, hogy előtte az államelnök, a miniszterelnök, a GVH
(versenyhivatal) elnöke egyaránt figyelmeztetett, majd maga a
grémium elnöke is kivonult az ülésről és már
előre törvénytelennek nevezte a döntést. Ahogy hallom, a két
vesztes rádió perre viszi majd a dolgot. Mindenesetre az új
nyertesek Majthényi László ORTT-elnök szerint november közepétől
birtokon belül kerülnek.
Hasonlóan a pécsi Tettye Kft.-hez? Ha jól értem ott is
Fidesz-MSZP közös mutyi történt, mindkét frakció támogatta az új
önkormányzati vízműcég létrehozását (igaz, ott úgy tűnik, a szocik
utólag már finnyáskodnak a nem éppen európai stílusú einstandolás
miatt).
A közrádió riportere megkérdezte a Fidesz és az MSZP egy-egy
képviselőjét, igaz-e hogy megegyeztek a háttérben? Ilyesmiről
szerintük szó sem volt. Ha egyszer ők maguk ezt mondják, ki
kételkedne, nekik aztán biztosan elhihetjük...
Egyébként tavaly még a parlament arról hozott döntést, hogy
pályázat nélkül újabb 5 évre meghosszabbítják a Danubius és a
Sláger mandátumát. A többség biztosan megszavazta (a Fidesz-KDNP
nem tudom akkor éppen hogyan voksolt). Sólyom fúrta meg s
kényszerítette ki alkotmánybíróságon keresztül, hogy új kiírás
legyen. Lett is. Most viszont úgy tűnik, az eredmény senkinek sem
tetszik? Kivéve tán a Fideszt (másik arculata szerint:
KDNP) és az MSZP-t?
Ezek szerint lassanként lesz majd fideszes zöldséges és emeszpés
zöldséges? Olyanra, aki friss árut kínálna tisztán szakmai alapon,
nincs igény?
Időnként elgondolkodom, a mi népünk képes-e egyáltalán még
észhez térni? Vagy gyerekesen elhiszi az über-giga-hazugságot, csak
kedves legyen neki?
Tovább »
Rogerius, a tatárjárásról szóló Siralmas ének szerzője
részletesen leírja művében Esztergom mongol ostromát 1242
elején.
A spanyol származású Simon ispán sok számszeríjászával megvédte
Esztergom várát Batu kánnal szemben.
"Mind a csatamezőn, mind Esztergom vár védelmével
elismerésre méltó, dicső szolgálatokat tett nekünk" - írja a
királyi adománylevél. IV. Béla királytól jutalmul ezért
az Esztergom megyei, Duna ment - ma Szlovákiába eső
- Csenke földet kapta
Simon családja, a Nagymartoniak - későbbi nevükön Fraknóiak,
vagy Fraknói Grófok voltak. Tőlük kölcsönözte az 1921-ben volt
magyar területekből mesterségesen létrehozott Burgenland osztrák
tartomány a címerét, a vállán keresztet tartó sast.
Nagymartont németül ma Mattersburgnak hívják. A közelében
megtalálható az Esterházyak kincstára, Fraknó vára. Látogatóinak
kb. 80 %-a magyar. Dícséretére legyen mondva az Esterházy-vagyon
mai kezelőinek, hogy magyar nyelvű idegenvezetőket alkalmaznak. Az
már más kérdés, hogy sajnos elavult felfogás alapján ismertetik a
vár történetének kezdetét. Mai ismeretünk szerint ugyanis a vár
Árpád-kori elődje a közeli Kálvária-hegyen volt, a jelenlegi várat
az Anjou-korban kezdték csak építeni. Fel is hívtam erre legutóbb
az idegenvezető figyelmét. Mondta, hogy köszöni, elhiszi nekem, de
hát nekik azt kell mondani amit a vagyonkezelő Stiftung hivatalos
anyaga tartalmaz. Az meg még Varjú Elemér 1932-es könyvéből
ollózott szöveg. Akit bővebben érdekel: www.varak.hu
Tovább »
Érdekes dolog, hogy a napjainkban megjelenő 24 kötetes, szépen
illusztrált összefoglaló éppúgy, mint a 2000 körül megjelent 11
kötetes Magyar Századok sorozat az Árpád vezette ún. honfoglalással
kezdődik (legfeljebb bevezetésként kiegészítve azt Árpádék - a
magyarokkal azonosítani vélt - őseinek alig ismert múltjával,
vándorlásával).
Mintha Árpád népe egy lényegében lakatlan, majdnem üres
területre érkezett volna? Mintha itt valamiféle "terra incognita"
lett volna s a honfoglalással "tabula rasa" teremtődött
volna?
Valószínűleg mindez így érvénytelen, nem így volt. Más kérdés,
hogy jelenleg még az egész történelmi köztudat, önmeghatározás ezen
a mítoszon alapul. Lehet, hogy nem is a valóság megismerésére,
hanem szép mesékre van szükség?
Már Vámbéry Ármin - aki gondolkodó ember volt - 1895-ben
észrevette s meg is írta "A magyarság keletkezése és gyarapodása"
című munkájában, hogy a még ma is "hivatalos" történelmünk az
előadott közismert formában egy merő képtelenség.
Nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence - Európa közepe - normálisan
lakott terület volt a 9. század végén is. Árpádék kisszámú harcias
népe elfoglalta azt s megalapította politikai értelemben a
magyarnak nevezett államot. Etnikailag azonban simán beleolvadtak
az itt talált és meghódított tömegbe, melynek ma is beszéljük a
nyelvét. Tehát a "magyar" történelem előbb kezdődik, mint ahogyan
azt még ma is olvashatjuk.
Tovább »
Szávaszentdemeter bazilita monostora közvetlenül
a konstantinápolyi patriarcha alá volt rendelve a középkorban.
Györffy György valószínű feltevése szerint Szent István alapította
a bolgárok fölötti 1018-as győzelem után.
A ma Szerbia Vajdaság tartományához számító Mitrovica város
területén állt, tudomásom szerint a pontos helyét nem ismerjük. A
város délszláv névadója is Demeter (Démétriosz, Dmitrij), innen
rövidült Dimitrovica - Mitrovica.
Egyébként az ókorban ugyanitt a későrómai birodalom egyik
fővárosa volt, Sirmium. Mint városnév kiveszett, ám a vidék
neveként: Szerémség (Szrem) fennmaradt.
Szent Demeter zománcképe egyébként a magyar királyi korona alsó
pántján, a "görög koronán" is megszemlélhető.
Tovább »
Teljesebb nevén Bianca Maria Sforza, a milánói hercegség
örökösnője hivatalosan Hunyadi (Corvin) János felesége volt. Igaz a
pápa utóbb felbontotta a gyakorlatban létre nem jött, "el nem hált"
házasságot.
Mátyás királyunk házasságon kívül született fia és reménybeli
örököse a legfontosabb és leggazdagabb észak-itáliai hercegség
és utóbb talán a nápolyi királyság ura lett volna.
Miközben Mátyás német-római császárrá választását készítette
elő. Aztán egyikből sem lett semmi. 47 évesen meghalt. Corvin János
még a magyar trónt sem tudta megszerezni, az Jagelló ("Dobzse")
Ulászló cseh királynak jutott. Bianca Maria férje és utóbb -
leszármazottai révén Milánó ura a Habsburg Miksa császár.
Corvin felesége Frangepán Beatrix lett, aki megözvegyülve
Ulászló unokaöccséhez, Brandenburgi (Hohenzollern) György
őrgrófhoz ment hozzá. Így a Hunyadi-vagyon maradéka is német
kézbe jutott.
Újabban egyébként divatos II.
Ulászlót (1490-1516) fényezni, konszolidációját és
reálpolitikáját pozitívan értékelni. Nem is értik egyes
szakemberek, a Dózsa-féle parasztfelkelés miért is tört ki akkor
mégis...
Tovább »
Látom, hogy a politikai bolondéria mennyire érdekli az
embereket. Persze nem mindenkit, sőt tán a többséget nem igazán,
de... A legfontosabb kérdéseket a közömbös, lényegében tájékozatlan
emberek döntik el a választásokon leadott voksaikkal. Elmennek-e,
látják-e értelmét a negyedóra beáldozásának a következő négy év
szerencsésebbé alakítása érdekében?
Lényegében így dőlt el a 2006-os országgyűlési választás. Igen,
igen... Sikerült mozgósítani az ország közömbösebb részét, a nem
csőlátású, nem Viktor-imádó részét.
Persze ehhez az is kellett, hogy az önjelölt koronaúsztató vezér
kapitális hibákat kövessen el. Volt már olyan a 90-es évek
elején,hogy óriási toronymagassággal vezetett a pártja ugyanennek a
hataloméhes politikusnak, aztán néhány hiba s csak 7 %-al
került a parlamentbe. Megjegyzem, ebből legalább tanult s rögtön
átnyergelt "jobboldalinak" s felfedezte magában a nemzeti érzést,
az azzal való eredményes manipulálás lehetőségét.
Anno, '98-ban még én is örültem, hátha jobb lesz. A posztkádári
simlis társasággal tele volt a hócipőm. Aztán az orbáni négy
év alatt kiderült, hogy a fiúk semmivel nem különbek, sőt...
Gátlástalanabbak, erőszakosabbak, csak a hatalom érdekli őket,
saját zsebre dolgoznak, egy még kádáribb Kádár-rendszert csinálnak
... Hála a szavazók többségének, elbuktak 2002-ben. Aztán 2006-ban
már azt hitték, újra nekik áll a zászló.
Na igen, jött a kapitális alaphazugság: "rosszabbul élünk, mint
négy éve". Elkezdődött a depresszió-kampány. Holott a "magyar
emberek" soha nem éltek olyan jól, mint 2006-ban... Meg is lett a
böjtje, csúfosan elbukták a választást. Hiába, hazugságra nem lehet
építeni.
Most itt az újabb kapitális hazugság: romokból kell felépíteni
az országot. Ez már fájdalmas...
Ráadásul számolni sem tud. Azzal kábította tegnap is a híveit,
hogy öt hónap múlva jöhet az ő újbóli népboldogító tevékenységét
lehetővé tevő választás. Holott a választást a törvény szerint
négyévente áprilisban kell megtartani (valószínű időpont: április
11. és 25.). Ennyire görcsösen nem kellene remegni a hatalomért,
hogy még fejben számolni is elfelejtsen valaki.
Tovább »
1848 forradalma és szabadságharca nemes eszmékről szólt. Ugyan a
részletekben már akkor sem értett mindenki egyet. Ki mit értett
bele s mit nem...
1956 ennek valamiféle utánérzése volt 108 évvel utóbb. Ma meg 53
évvel a forradalom után politikusok kötelességüknek érzik a
történelmi eseményt jelen céljaik szolgálatába állítani.
Ez valahol természetes, a szabadság része. 20 éve valóban szabad
ország vagyunk (még ha formálisan csak '91 júniusában távozott
is az utolsó idegen katona s lett ezáltal teljessé újra az
ország szuverenitása).
Az államelnök, 5 millió magyar elnöke nem hagyhatta ki, hogy ne
aktuálpolitizáljon. Egy ma sem tudni kik által kirobbantott demagóg
álbotrányt morális eseményként, válságként emlegetett. Holott
az mindössze egyesek hatalmi céljait, a húsosfazékért való
tülekedését szolgálta. Ismerjük el, sikeresen. Ugyan
már...
Igaza van Sólyomnak, hogy a hazugságot el kell ítélni. Csakhogy
józanul és komolyan meg kellene állapítani, ki is hazudik s mikor
miben? Nem feltétlenül az hazudja ugyanis a nagyobbat, aki be is
vallja övéi előtt hogy kénytelen volt (a jó ügy érdekében, a bajok
elkerülése végett persze) hazudni. Az ilyen "hazugság"
erkölcsös cél érdekében történik s a haza javát szolgálja...
Az igazi hazugság az, hogy valaki valótlanul azt állítja, hogy ő
nem hazudott soha, pedig hajajj... Önmagát a jó, ellenfelét pedig -
hazug módon - a rossz "erkölcsi" kategóriájába állítja. Nos
Sólyom szövege ilyen szempontból nem tetszett. Tulajdonképpen a
hazugság mellett kötelezte el magát, amit erkölcsös ember nem
helyeselhet.
Egy kormányra készülő, jelenleg ellenzéki pártpolitikus meg
kifejtette, hogy akkor jő el a "kánaán" politikai szempontból, ha
szalonképtelen lesz 56-ról a jelenlegi hivatalos állásponttól
eltérően gondolkodni, nyilatkozni. Elszólta magát. Az ilyen ember
nem a szabadság híve, legfeljebb nyilvánosan azt hazudja. Már miért
ne lehetne mindenkinek olyan véleménye, amilyen van. S azt miért ne
vállalhatná bárhol? Vagy majd felállítják a gondolatrendőrséget? S
aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére?
Remélhetően nagyjából békés körülmények közt ünnepeljük az 53.
és a 20. évfordulót. Mert az utóbbi sem semmi! Ilyen sokáig még nem
volt hazánkban köztársaság, "demokrácia" meg legfeljebb
félig-meddig, kevesek számára volt (1848-49, 1918-19, 1945-47,
1956 epizódjai, na meg "félig meddig": 1867-1918). Ennek
örülni lehet.
Kérdés, hogy jövőre véget ér-e mindez, a magyar
történelemben szokatlanul demokratikus, tulajdonképpen szabadságot
- ha nem is, illetve csak keveseknek jólétet - hozó kaland? S
visszatérünk a jó langyos látszatszabadságba, áldemokráciába, ahol
aztán majd mindenki egyszerre léphet - már ha réteshez akar
jutni (a' la 1920-1944, 1956-1989).
Szabadok vagyunk, majd választunk a lehetőségek
közül.
Tovább »
Tegnap tartotta rendes októberi ülését a csepregi önkormányzat
képviselő-testülete. Egyik napirendi pont a közbiztonsággal
kapcsolatos rendőrségi tájékoztató meghallgatása volt.
A plenáris ülésen nem akartam szóvá tenni, csak a szünetben
említettem meg a címben szereplő bűncselekmény kérdését. A
rendőrörs parancsnokának írásos beszámolójában szerepel, hogy 1
esetben sor került lőfegyverrel elkövetett szemérem elleni
erőszakra.
Csodálkoztam, hogy-hogy nem hallottunk, illetve nem olvastunk
róla legalább a bulvársajtóban?
Kiderült, hogy a szövegszerkesztő ördögéről van szó. Két sort
sikerült összevonni, a szemérem elleni erőszakot és a lőfegyverrel
való visszaélést. Ergo, az előbbire nem került sor.
Tovább »
Kanizsai Orsolya kezével fejedelmi méretű vagyon járt együtt. A
fiágon kihalt Kanizsai és Egervári családok vagyonának egyetlen
örököse egy 11 éves kislány lett, amikor 1532-ben János király
"fiusította".
A jogi aktus lényege az volt, hogy ezáltal örökölhette a vagyont
(s nem csak az ún. leánynegyed járt neki).
A "fiusítás" előzményeként eljegyezte a kislányt az akkor 34
éves Nádasdy Tamás. Korának egyik legtehetségesebb
köpönyegforgatójaként előbb Ferdinánd (1526-1529), aztán János
király (1529-1534), majd ismét Ferdinánd (1534-) híveként a szinte
semmiből az ország egyik legvagyonosabb emberévé küzdötte fel
magát.
Ennek döntő eleme a Kanizsai Orsolyával kötött házasság volt. Ez
10-nél több váruradalmat, jó két tucatnyi mezővárost, több
száz falut jelentett. A domíniumok a Vág menti Semptétől a Zágráb
megyei Sztenicsnyákig sorakoztak. A legfontosabbak Sárvár, Kapuvár
és az előző, - Orsolya fiusításától eltekintve - kihalt háznak
nevet adó Kanizsa voltak. Na és ne feledjük: Csepreg!
Tovább »
Nem a napjainkban is köztünk élő romboló-tomboló hajlamú
egyének jutottak eszembe a mai Vendel (értsd 'vandál') napról,
hanem a mára kihalt keleti germán nép, a vandálok.
A barbárok és a rómaiak közti nagy háború (167-180) idején
költöztek a Kárpát-medence északkeleti negyedébe. Bevándorlásuk az
egyik fő kiváltó oka lehetett a nagy pusztítással járó hosszú
háborúnak Pannonia, Dacia és a Barbaricum területén.
Még az is felvetődött, hogy kiterjesztik a római birodalmat
s létrehoznak a Felvidéken illetve az Alföldön két új
tartományt Marcomannia és Sarmatia néven. Ebből aztán nem lett
semmi.Tudomásul vették a vandálok betelepedését.
Egészen 406-ig éltek felső-tiszavidéki hazájukban. A hunok
elől egész Európán végigvándorolva
(V)Andalúzián keresztül meg sem álltak Észak-Afrikáig.
Karthágó lett az új vandál királyság fővárosa, itt jelentős
hadiflottára is szert tettek. Innen kiindulva dúlták föl aztán
Rómát 455-ben.
Ez utóbbi esemény óta beszélhetünk vandalizmusról. Korábbi
rémtetteiket nem is tudom hogyan kell nevezni.
Tovább »
Alba Bulgarica, azaz Bolgárfehérvár néven emlegetik korai
forrásaink a mai Belgrádot. A magyar köznyelv azonban
Nándorfehérvárnak ismeri.
Kevesen tudják, hogy a kettő ugyanaz. A 'nándor' név az
eredetileg a bolgár-törököket jelölő 'onogundur' elnevezésből
képződött.
Az ókorban még Singidunum volt a város neve. Ez azonban teljesen
kiveszett, ami mással, mint a területen bekövetkezett gyökeres
etnikum-változással aligha magyarázható. A környék ókori
nagyvárosai mind így jártak (csak Sirmium neve maradt fönn
tájegység neveként: Szerém).
Az első bolgár birodalom idején viszont felépült Fehérvár. Talán
a 9, század elején, Krum kán idején (ehhez lásd a Krumból képzett
középkori magyar Karom - szerbül az újkorban Karlóca, ma
Sremski Karlovci nevét).
Kérdezhetnénk, Székesfehérvár és Gyulafehérvár is vajon nem
ekkor épültek-e?
Tovább »
Lukács, aki egyetemi tanulmányait Párizsban végezte, előbb egri
püspök, majd 1158-tól esztergomi érsek lett. Ezt a tisztséget
viselte haláláig, 1181-ig.
Ő koronázta királlyá III. Istvánt 1162 júniusában. Ehhez az
uralkodóhoz különösen szoros viszony fűzte Lukácsot, amikor az
1172-ben fiatalon elhunyt, az esztergomi székesegyházban temették
el.
Három következő király (II. László, IV. István és III. Béla)
koronázását viszont elutasította. Sőt, az első kettőt egyenesen
trónbitorlónak nyilvánította (mely tettéért aztán börtönbüntetést
szenvedett).
Mindhárom Árpád-házi uralkodót a kalocsai érsek koronázta meg.
Ugyan III. István és Lukács érsek szemszögéből nézve II. László
(1162-1163) és IV. István (1163-1165) valóban ellenkirályok voltak,
ám a magyar felfogás megkoronázásuk miatt mégis a királyok
között tartja őket számon.
Miután zsinórban három koronázást megtagadott az esztergomi
érsek, utólag III. Bélának biztosítania kellett, hogy ennek
ellenére is az esztergomi érseket illeti a magyar király
koronázásának joga.
Tovább »
Tegnap Sankt Gallenről s az ottani nevezetes bencés apátságról
volt szó.
Ennek kapcsán olvastam, hogy német nyelvterületen Szent Gál
napja (október 16.) számít a vénasszonyok nyara kezdetének.
Mi úgy látszik már nem ebben a zónában élünk. Azért tán lesz még
szép őszi idő is az idén...
Tovább »
