Bizarr hír: a tengerparti Split futballcsapatának európai
stadionokból kitiltiltott szurkolói törtek, zúztak, randalíroztak
Zsolnán.
Délszlávok felfordulást keltenek az északi szlávok Jan Slota
fémjelezte városában. Persze a futballszurkolók - tisztelet a szép
számú kivételnek - mindig is ilyenek voltak.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20090730-sok-a-serult-a-horvat-drukkerek-zsolnai-orjongeseben.html
Hogy maga a mérkőzés hogyan alakult? Az kevésbé érdekes.
Tovább »
Karczag Ákosnak köszönhetően értesülhettünk a Várak, kastélyok,
templomok (www.varlap.hu)
2007/6-os számából az Inn melletti Suben kolostorában található 11.
századi magyar királyné, Tuta (Judit) sírjáról.
A kutató Vajay Szabolcs korábbi adata alapján felkereste az
egykor Bajorországhoz, ma Felső-Ausztriához tartozó kolostort.
Ennek alapítója volt a Formbach grófok családjából származó magyar
királyné, Péter király felesége (1038-1046). A sírja, egy 14.
században utólag készített vörösmárvány gótikus síremlékkel ma is
megvan. Az eredeti 1080 táján készült sírkő-lap ez alatt lehet.
Ergo, nem csak első királyunknak volt bajor felesége, hanem a
másodiknak is. Judit (Tuta) férje bukása és halála után térhetett
vissza szülőföldjére. Utána még egy Judit királynénk volt, Salamon
(1063-1074) szintén német felesége, a híres Canossa-járó IV. Henrik
császár testvére.
Tovább »
A napokban a
készülő Magyar Várlexikon mai horvátországi szócikkeinek
kiegészítésén dolgozom. Elvi kérdésként merül föl, mi legyen a
horvát nevekkel?
Elvben
felmerülne, hogy mindent mai horvát helyesírással, betűkkel írjunk
le. Részben ezt csinálta adattárában a nemrég elhunyt kiváló
történész, Engel Pál. Persze neki - aki a belgrádi egyetemen is
járt s jól ismerte a szerbhorvát nyelvet - ez természetes lehetett.
Azonban ez valahol történelmietlen. Párizs nevét sem Paris-ként
írjuk le, pedig messzi külhoni városról van szó.
A másik hiba
az erőltetetett magyarítás lenne, amikor a délszláv helyneveket
egyenesen lefordítjuk. Teszem azt Kljucs
(horvátosan: Ključ)
várát magyarul Kulcs-nak emlegetnénk.
Szerintem az a helyes, ha a történelmi forrásokban előforduló
alakokat írjuk le mai kiejtés szerint. Ezt csinálták a régi
történelmi földrajzzal foglalkozó elődeink, Csánki Dezső és
Thallóczy Lajos is.
Tovább »
A krónika szerint Szabolcs a mai Csákváron ütötte fel szállását
s azt csak unokája, Csák keresztelte el a saját nevéről Csákvárnak.
Egy biztos, leszármazottainak legjelentősebb birtoka a
Vértes-hegység környéke volt, itt is áll nemzetségi monostoruk,
Vértesszentkereszt romja.
Előfordul azonban a Szabolcs név a Vas megyében törzsbirtokos
Ják nemzetségben is. A kezdeti időkben ingadozik a nemzetség
nevének leírt formája a Csák és Ják között. Sőt, Kőszeg-Hegyalján
az egyik falut Cáknak hívják, ami szintén hasonlít a Csákra. Az
oroszlános címer is ugyanaz a Csákok és a Jákok esetében (bár ne
feledjük, a leggyakoribb címerállatról van szó).
Valószínűleg még a 10. században válhatott el egymástól a két
Szabolcstól leszármazó genus.
Tovább »
Tegnap összefutottam egy Svájc északkeleti részén élő, az ottani
magyarok kulturális egyesületében jeles szerepet játszó
úriemberrel.
Rögtön a belpolitikára tért, ami - valljuk be - itthon
gyakorlatilag szalonképtelen téma. Kifejtette, mennyire tetszik
neki amit Bajnai Gordon eddig teljesített. A legnagyobb
elismeréssel szólt róla. Végre van egy jó miniszterelnök,
mondta.
Én csak hallgattam. Ezután kifejtette, hogy csak Orbán ne
kerüljön hatalomra jövőre, mert az Magyarország végét,
katasztrófáját jelentené.
Így - is - látják Svájcban. Jól látják.
Tovább »
A királynék nem annyira közismertek történelmünkben. Pedig
Gizellától Zitáig volt egypár.
Anna nevű kettő jut eszembe, anya és lánya. Az első Candale-i
Anna volt, II. Ulászló francia felesége. Ő előbb egy leányt,
Annát szült, majd a trónörökös Lajost. Utóbbi szülésbe -
pontosabban az azt követő gyermekágyi szövődményekbe - bele is
halt.
Akkoriban még egy királyné számára is kockázatos volt a szülés.
Leánya, Anna Habsburg Ferdinánd felesége lett. Az ifjabb Anna
eredetileg talán maga sem gondolta, hogy anyjához hasonlóan magyar
királyné lesz. Ehhez a mohácsi katasztrófa kellett. Ő volt az
utolsó előtti magyar királyné, akit még a Szent István által
alapított székesfehérvári királyi bazilikában koronáztak meg 1527
novemberében.
Tovább »
Előfordulhatott volna - szerencsésebb körülmények között - hogy
Corvin Kristóf liptói herceg (élt 6 évet) magyar király lesz.
Apja, Corvin János a nagy Mátyás király (1458-1490) egyetlen
"természetes" - értsd házasságon kívül született - fia és kiszemelt
örököse volt. Anyja, Frangepán Beatrix, a dúsgazdag tengermelléki
főúri család leánya volt.
Az óriási Hunyadi-vagyonhoz Mátyás még jócskán hozzálapátolt
életében. Több mint 30 uradalomból állt a valóban királyi
méretű vagyon. Azonban Corvin János 31 évesen meghalt, hátrahagyva
2 kiskorú gyermeket, egy leányt Erzsébetet és az örökös
Kristófot.
Sajnos nem sokáig forgathatták fejükben a Hunyadi-ház hívei az ő
trónjelöltségét, mert egy év múlva, 1505-ben követte
apját Kristóf herceg is (egy korabeli pletyka szerint
megmérgezték). A hollós címert lefelé lehett fordítani, a vagyont
II. Ulászló unokaöccse, a német Brandenburgi György "örökölte"
meg.
Tovább »
Strandszezon és hőhullám. Igazából semmi érdemi téma nem jut
most eszembe. Olvasom, hogy Kaplony nevű személyek (vajon hányan
lehetnek?) is ma ünneplik névnapjukat.
Szatmár megyében található Kaplony - középkori nevén
Kaplonymonostor. Az azonos nevű nemzetség Árpád-kori eredetű
monostora. A leghíresebb leszármazó család a nemzetségből a Károlyi
grófoké volt. Két igencsak vitatott személyisége Károlyi Sándor és
Károlyi Mihály. Mind a kettőt kikiáltották már árulónak, az utóbbit
száműzték, vagyonát elkobozták. Divatos dolog szidni, leszólni,
szobrát vörös festékkel öntözgetni ("vörös gróf"). Egy biztos,
idealista ember volt s alapvetően jó szándék vezette. Nekiállt
saját földjét osztani szegény embereknek. Az első - tiszavirág
életű - magyar köztársaság megteremtője volt.
Nem tudom mikor lesz annyi belátás és józanság a "magyar
emberekben", hogy történelmünkről európai ember módjára tudjunk
higgadtan gondolkodni. Egyelőre nem ez a trendi...
Tovább »
A naptárra nézve az jutott eszembe, mi lett volna ha? Ugyan
történelmietlen a kérdés, mégis...
Mi lett volna ha Könyves Kálmán második, hűtlensége miatt
eltaszított feleségének fia, Borisz herceg 1132 nyarán legyőzi
II. (Vak) Bélát a Sajó-menti csatában? Akkor ő lett volna a
király.
Nyilván az új király kegyeit kereső krónikások úgy magyarázták
volna, hogy Borisz mégiscsak törvényes fia volt Kálmánnak s csak
gonosz ármánykodók miatt küldte vissza apjához Eufémia királynét.
Hogy adott esetben tehetséges uralkodó lett volna Borisz? Nem
tudhatjuk, de talán igen. Az orosz ügyekbe biztosan beavatkozott
volna ő is, ahogy a valóban országló királyaink mind megtették. Vak
Béla is orosz földről választott feleséget trónörökös fiának.
Mindenesetre mai szemmel nehéz megérteni, ha Eufémia Kálmán
fiának gondolta Boriszt, akkor miért nem az ő nevét adta neki?
Tovább »
Dávid Ibolya, az MDF elnöke kommentálta így az UD Zrt. nevű
magán titkosszolgálattal kapcsolatos nyomozást. Tényleg bizarr.
A magyar ügyészség a sértetteket kezeli bűnözőként, őket
gyanusítja. Hogy mi köze van mindennek az igazsághoz? Azt
hallgatják ki, aki a munkáját végzi: lásd Szilvásy. Az "zsarol"
szerintük, akire terhelő adatot gyűjtetnek Csányi "elvtárs",
bankoligarcha tudtával.
Demeterervinke meg már azelőtt egy nappal tudott tavaly
szeptemberben a dologról, hogy nyilvánosságra került volna
(olyan szamár volt, hogy vigyázatlanul elszólta magát egy
interjúban).
Sólyom Lászlónak sem ártana a tükörbe nézni, milyen alakot
javasolt főügyésznek. Vagy tutyimutyi, vagy csak nem foglalkozik
semmivel. Az eredmény szempontjából egyre megy. A régi poltpéteri
szervezet működik.
Mélységesen egyetértek Debreczenivel:
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1216109
Tovább »
Anonymus, a honfoglalás korának bámulatos tárgyi tudással
rendelkező 13. századi enciklopédistája szerint Laborc ungvári
ispán volt. Amikor Álmos vezérrel megjelentek a honfoglalók,
elmenekült.
Egy folyónál utolérték, ahol elfogták üldözői és rögtön
felakasztották. Ennek emlékére a folyót is Laborcnak nevezték attól
kezdve. Ung megye helytörténetének egyes kutatói odáig keverték a
dolgot, hogy Ungvár esetleg nem is ott volt, ahol van, hanem
huszonegynehány kilométerrel nyugatabbra az Ung és a Laborc
összefolyásánál.
Tudós elmék szerint Laborc nem is létezett, csak Anonymus a
folyó nevéhez költött egy történetet. Másik verzió szerint viszont
volt egy Alpár nevű személy, aki a Tisza-menti településen kívül
több más helységnek is nevet adott (pl. Abaújalpár). S a Laborc
folyót is róla nevezték volna el a vidéken élő szlávok (Alpár, majd
hangátvetéssel Labor-c). Ez sem volna teljesen lehetetlen.
Lásd analógiaként a közeli Ondava folyó nevét, melyben nem nehéz
felismerni Ond vezér nevét.
Summa summarum, sok még a kérdés a Laborc körül.
Tovább »
Salamon magyar király (1063-1074) egyik tanácsosa volt Ilia
ispán, Vid bácsi ispán veje. Hogy kiemelkedő szerepe volt, jelzi a
bolgárfehérvári (nándorfehérvári, belgrádi) zsákmyányból való
részesedése.
1071-ben ugyanis, amikor a magyar had elfoglalta az akkor a
Bizánci Birodalomhoz tartozó várost, hatalmas hadizsákmányt
ejtettek. Ugyannnyit kapott, mint Géza herceg, amin utóbbi
rendkívüli módon megsértődött.
Felvetődik, hogy miféle név az Ilia? Talán az Illés becézett
formája? Mindenestre gyanús, hogy a Szitnya hegy lábánál lévő falut
Illésnek hívják (szlovákul: Ilija). Van a hegyen egy teljesen
ismeretlen régi várrom. Erről bizonyos, hogy 1549-ben - mint
Balassa Menyhért egyik rablófészkét - ostromolták, de korábbi
történetéről semmit sem tudunk. Pedig aligha 16. századi
építésű.
Illés, más néven, templomáról nevezve, Szentegyed falu a
Hontpázmány nemzetség birtokában tűnik föl. Lehet, hogy Ilia ispán
is ebből származott? Logikus lenne, hisz apósát az utókor a
Gutkeled nemzetség tagjaként tartja számon. Mindkét genus
bevándorolt német lovagoktól származott, társadalmi státusuk azonos
volt, tehát érthető ha egymás közt házasodtak.
Tovább »
Benne vagyunk a nyár közepében. Igazából semmi nem történik.
Ahogy minden évben, most is pár hónapra kikapcsol a politika.
Mintha egy normális országban élnénk. Nyár van, Balaton, strand
meg hasonlók. Bár azért túlzásba se essünk. Messze nem alakult ki
hazánkban egy konszolidált, európai politika. Nincsenek pártok (a
Fityisz egy hatalommániás figura által kézivezérelt,
karrieristák számára pénzt és paripát ígérő lehetőség, az Mszp - a
Fityisz eddigi riválisa - meg egy rakás nulla, egy semmi, a
többinek meg nincs érdemi esélye, újabban az Mszp-nek sem - nem kár
értük), nincsenek egymással érvekkel vitatkozó politikusok.
Nem a képesség, a tehetség számít, hanem valami más. Féktelen
demagógia, lebutított mondanivaló. Persze stabil társadalom, széles
tulajdonosi réteg, kinek-kinek megfelelő távlat, jövőkép nélkül
nehéz is mást várni. Pláne Magyrországon, ahol sajnos még sosem
volt demokrácia. Ráadásul úgy tűnik, nem is igen van rá igény.
Pedig a nálunk "boldogabb" helyeken (persze ott is
panaszkodnak), mégiscsak a teljesítményen alapuló verseny és a
demokratikus működés, a jogállam a jellemző (nálunk a demokrácia
csak látszat, a jog meg csak egyfajta huncutkodás,
csűrcsavar).
A Fityisz ennek a mocsárnak, Ady szavaival a magyar
ugarnak a biztos fenntartását garantálja. Látszatverseny,
látszatdemokrácia s aki közelebb áll a tűzhöz, jobban melegszik.
Isten áldásával! Kérdés, a mi népünk tud-e valami jobbat kiizzadni
magából? A jövő héten is hőhullám várható...
Tovább »
II. Géza (1141-1162) harmadszülött fia nem jutott trónra, noha
szeretett volna. Bátyjai, III. István (1162-1172), majd annak
váratlan halála után III. Béla (1172-1196) váltották egymást a
trónon.
Az uralkodás helyett - sikertelen lázadását követően - a börtön
jutott neki osztályrészül. Nem tudjuk, hol és milyen körülmények
között tartották fogva nehéz 12 éven át a herceget.
Szabadulását annak köszönhette, hogy Barbarossa Frigyes
német-római császár keresztes hadainak 1189. évi magyarországi
átvonulásakor a magyar és a német uralkodók csúcstalálkozóján
sógornője, a francia születésű Margit királyné kieszközölte
szabadon bocsátását.
III. Béla a magyar keresztesek vezéreként Frigyes mellé adta.
Géza - kihasználva a lehetőséget - emigrációba vonult, letelepedett
Bizáncban, ahol felvette a Joannész nevet s fiai is születtek,
akiket aztán hazai elégületlenek 1210-ben trónkövetelőként akartak
felléptetni II. Endrével szemben.
Tovább »
Aki Tihanyban jár, az apátság előtt láthatja Varga Imre 1972-ben
készült - szerintem nagyon jól sikerült - alkotását, az
Alapítót.
Jellemző, hogy sokan azt hiszik, Szent Istvánt ábrázolja, pedig
I. Endréről (1046-1060), Tihany bencés apátsága alapítójáról van
szó. Ahogy akkoriban szokás volt, az uralkodó egy korábbi királyi
nyaralót, udvarházat használt fel a kegyes alapítvány céljaira.
Felesége, Anasztázia királyné Kijevből bazilita szerzeteseket is
hívott Tihanyba. Ők egy barlangkolostort (pontosabban több kis
barlangból álló együttest: "Barátlakások") hoztak létre az Óvár
északkeleti, Balatonra néző oldalában. Ezt az utóbbi bazilita
monostort lakóiról Oroszkőnek hívták. Alapítása megelőzhette a
bencés apátságét, amire 1055-ben került sor.
Tovább »
