A Google Föld - leánykori nevén Google Earth - műholdas
világtérképén egyre több érdekesség tanulmányozható. Többek között
rengeteg fotó.
Anyai nagyszüleim falujáról, Tömördről mindeddig nem voltak
képek. Most néhányat felraktam. A falu északi végén romosodó
állapotban fényképeztem le a kisebbik Chernel-kastélyt. Ahogy
hallom, azóta megtörténtek a minimális lépések a pusztulás
megállítására. Nagyszüleim rég lebontott kis háza éppen ezzel
szemben állt.
2004-ben, hazánk EU csatlakozása kapcsán a buszfordulóban
emlékművet állított a köszég. Úristen, már ennek is már 5 éve!
Természetesen nem maradhatott ki a 17. századi Szent Ilona
szobor és a közelében az Árpád-kori Ilonavár képe sem. Biztatnék
mindenkit, hogy amiről csak tud, helyezzen el képet a világhálón.
Hadd tájékozódjon a távolból, aki akar akár a legkisebb magyar
faluról is.
Tovább »
Akit érdekel Árpád-kori történelmünk, annak kihagyhatatlan
alapmű Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta c. 1971-ben
megjelent műve. Ákos mesterről, az azonos nevű nemzetségből
származó óbudai prépost művéről van szó.
Amikor felsorolja a hét vezért s leszármazottaikat, megjegyzi
hogy jó-jó, de minden fontos családot az általa felsorolt
vezérektől nem lehet leszármaztatni, mert van még Ákos, Bor, Aba
nemzetség is, amelyek azonos rangúak a
vezérekéivel s nekik is dicső ősük kellett legyen.
Az Ákos-nemzetségnek két korai, 12. századi eredetű monostora is
volt. Az egyik már elpusztult, csak a helyét tudjuk megtekinteni
Galgahévíz határában, a Szentandrásparton. Itt a monostor egy
korábbi nemzetségi vár területére épült.
A másik ma is áll a Kraszna folyó mellett, Szilágy megyében.
Képei megnézhetők a www.varak.hu
Útközben rovatában...
Tovább »
A tegnapi gondolatmenetet folytatva: vajon miért szorult ennyire
háttérbe Géza szerepe az utókor szemében?
Egyrészt a források hiánya miatt tényleg csak a sötétben
tapogatózunk. A 972-997 közti negyedszázad hazai eseményeiről pár
félmondatos utaláson kívül lényegében semmit sem tudunk. Pedig
minden bizonnyal jelentős és fontos történések zajlottak a
kereszténység sokak általi felvételétől kezdve az országegyesítő
harcokig. Német lovagok sokasága jött Géza hívására az országba. Az
ellenszegülő vezérekkel - nem tudjuk pontosan kikkel -
keményen leszámolt.
Egy ilyen német lovag lehetett Locsmánd (Lutzmann) is, aki aztán
a Csepreghez legközelebbi ispánság központját jelentő vár
névadója lett. Német lovag volt Győr is, egy másik várispánság
névadója....s még sorolhatnánk.
Másrészt Géza fia, Vajk (keresztény nevén István) az egyház
szentje lett 1083-ban. Személyét és kultuszát a keresztény
monarchia alapjának tekintették. Ez szükségszerűen vezetett az apa,
vagy akár a nagyapa, Taksony tetteinek köztudatbeli
elhalványodásához.
Tovább »
Szent István, az "államalapító" apja volt Géza megász arkhón
(nagyfejedelem, nagykirály). A kereszténységben ő is az István
nevet kapta. Esztergom és Székesfehérvár alapítása (?) szintén az ő
nevéhez fűződik. Mindkét városban jeles építkezéseket
folytatott.
Az Árpád-házi uralkodók között mégsincs beszámozva, mert a
nyugati minta szerinti, pápa által "hitelesített" monarchákat csak
fiától kezdve tartja számon a történelmi emlékezet.
A közelmúltbeli millennium kapcsán némi politikai mázzal nyakon
öntve ment a keresztény magyar királyság kezdetére való
visszaemlékezés. Az, hogy mindez a semmiből jött-e létre, avagy
előtte is volt már élet Magyarországon, nem sok szót kapott. Nehéz
a keleti mintájú, vallásilag semleges, vagy inkább közömbös "nomád
birodalmakat" beilleszteni akár a nyugati, frank mintájú, akár a
keleti, római-bizánci civilizációjú államok közé.
Géza pedig ezt valósította meg, méghozzá sikeresen. Félreértések
elkerülése végett, leereszkedett a hétköznapi európai uralkodók
szintjére. A türk, keleti felfogás szerint ugyanis legfeljebb
a bizánci császárok voltak az ég fiával, a
kagánnal egyenrangúnak számító uralkodók, a többiek csupán
szolgák, adófizetők.
Amikor újabban a régi magyar történelem cseh és lengyel
párhuzamait divat hangsúlyozni, nem árt felhívni a figyelmet
az alapvető különbségre sem. A cseh és lengyel államok német
vazallusként jöttek létre, soha nem számítottak egyenrangúnak
nyugati szomszédjukkal. A magyar dinasztia viszont mindig is a
két császárral egyenrangúnak tartotta magát. Gazdasági, katonai
erejét tekintve, az is volt.
Tovább »
Most nem óhajtok népi időjárás-előrejelzési témára, jégtörő
Mátyásra kitérni. Helyette magáról a névről jut eszembe pár
apróság. Csepregen is van tudniillik egy Mátyás utca.
A szóbeli hagyomány szerint az 1950-es években Rákosi Mátyás
tiszteletére nevezték el így azt akkori szervilis elődeink. Igaz a
kommunista pártvezérről életében azért nem lehetett utcát
elnevezni. Úgyhogy az utókor hivatalosan, formálisan már úgy érti
az utcanevet, ahogyan akarja.
Kevesen tudják, hogy egyik legnagyobb királyunkon, Hunyadi
Mátyáson kívül volt egy II. Mátyás, Habsburg-házbeli királyunk
is (1608-1619). Ő családja többi tagjához képest kifejezetten
népszerű volt hazánkban.
Tovább »
Noha elvileg a tél már az utolsókat rúgja, tegnapról mára
virradóan viszonylag nagy mennyiségű hó esett. Újra elő kellett
venni a hólapátot.
Egy biztos, szép látványt nyújtanak az ablakból kitekintve a
hóval borított háztetők, fenyőfák és ciprusok. Gyanítom, nem sok
hasonló látványban lesz már részünk a közeli jövőben.
A farsang is lassan véget ér, holnap húshagyó kedd, aztán
hamvazó szerda, majd torkos csütörtök következik. A hét végére -
ahogy látom - jelentős enyhülést ígérnek. Vasárnap megkezdődik a
meteorológiai tavasz.
Tovább »
Csepreg talán legpatinásabb, hagyományosan népszerű farsangi
rendezvénye volt tegnap a fúvósok bálja.
Az elején mindig koncerttel kezdődik. Tavaly óta új karmesterrel
működik az együttes. Nagyon tartalmas, és színvonalas műsort adtak
elő.
Ami külön figyelemre méltó, hogy a karnagy ügyesen kordába
szorította a Csepregen túlságosan elhatalmasodott - szívből jövő,
ám időt rabló - tapsolást. Szám végén taps, meghajlás, majd azonnal
hátat fordított a közönségnek, ezzel elvágva a fölösleges
hosszúságú tapsot. A legelején egyszer még az ösztönös extrém taps
hatására megpördült egyet s aztán újra háttal... Profi "nevelése"
volt mindez a közönségnek.
Hasonlóan ügyes volt az "utolsó és egyben ráadás" szám
bekonferálása is. Ezzel előre elvágva a második, harmadik,
akárhanyadik ráadást is...Erre már csak amiatt is szükség volt,
mert a megjelent nagyszámú vendégsereghez képest a vacsorát
szolgáltató csapat elég csekély létszámú volt. Háromnegyed nyolckor
véget ért a koncert, de a vacsora volt akihez csak fél tízkor
jutott el. Ha a pincérre vártunk volna, lehet hogy másfél óráig
üres asztalnál ülünk. Italért azonban a büféhez ki-ki el tudott
menni.
Summa summarum, a műsor és a "tapsrövidítés" jól sikerült,
csak így tovább! A vendéglátás dolgában viszont jövőre valamit
másképpen kellene előkészíteni.
Tovább »
Daniela Dvořáková
szlovák történésznő magyar fordításban is kiadott "A lovag és
királya, Stiborici Stibor és Luxemburgi Zsigmond" című könyvét
kezdtem tegnap olvasni.
Valóságos misszió, amire a szerző vállalkozott. Részletesen ír a
késő-középkori magyarországi történelem egy érdekes korszakáról és
annak egyik főszereplőjéről, a híres lengyel származású beckói
Stibor erdélyi vajdáról, Zsigmond király egyik legfőbb
támogatójáról, barátjáról.
A mai Szlovákia területének nincs külön története, az csak a
Magyar Királyság egészének története keretében érthető meg, szögezi
le joggal és bátran. Ezzel nyilván nem lopja be magát a szlovák
nacionalisták szívébe.
Tesz a magyar történész szakma "fősodra" felé is egy kritikai
megjegyzést. Szerinte aligha jogos az a magyarországi felfogás,
amelyik tagadja a mai Szlovákia területén több mint ezer éve élő
régi szlávok és a mai szlovákok közti folytonosságot s a szlovák
etnikumot csak a középkor végén "keletkezteti". Ebben is igaza van.
Nekünk sem árt a realitásokat figyelembe venni a múlt
rekonstruálásánál. A mai szlovákok és horvátok ősei bizony
éppolyan régi lakói az egykori közös ország földjének, mint a
magyarok ősei.
Mindenkinek ajánlom a figyelmébe ezt a jó könyvet!
Tovább »
Az Árpád-háznak több Álmos nevű tagja is volt. Közülük azonban
csak egy lett koronás király, igaz ő sem Magyarországon.
Miután Zvonimir horvát király 1089-ben meghalt, özvegye a magyar
Ilona királyné, a kialakult zavaros viszonyok közepette
1091-ben - szó szerint - testvéri segítséget kért bátyjától I.
László királytól.
Ez a segítségnyújtás aztán a kis középkori önálló Horvátország
végét jelentette. A magyar seregek elfoglalták a tengerparti
államot. Ezen a mai Fiume (Rijeka) környékétől Omisig terjedő
50-70 km széles sávot kell érteni, ez volt ugyanis a
történelmi Horvátország.
László nem csatolta közvetlenül Magyarországhoz, hanem az
országocska addig kialakult viszonyait, törvényeit,
közigazgatását, tulajdonjogait tiszteletben tartva
terjesztette ki rá fennhatóságát.
Mivel a területet addig is királyok kormányozták, unokaöccsét,
Álmos herceget tette horvát királlyá. Így a magyar uralkodó már
"királyok királyának" érezhette magát. Talán őt is ugyanúgy
Tengerfehérváron (ma Biograd) koronázták meg, mint később bátyját,
Kálmánt 1102-ben.
Kevesen tudják, de ugyanekkor Észak-Bulgáriában is volt egy
tiszavirág életű magyar terjeszkedési kísérlet. László emiatt vette
fel a Messia/Moesia királya címet is.
Tovább »
Az egyik legszebb hagyományos magyar női név viselői ünneplik ma
névnapjukat. Nekem a nevet olvasva két igazi erdélyi nagyasszony
jut az eszembe.
Károlyi Zsuzsanna Erdély legnagyobb fejedelmének, Bethlen
Gábornak volt az első felesége. Szatmár megye őshonos nagy
családjának, a Kaplony nemzetségből származó Károlyiaknak volt a
leszármazottja.
Még nála is közismertebb I. Rákóczi György fejedelem felesége,
Lorántffy Zsuzsanna. Ő egy felvidéki, Gömör megyei , Rátót
nemzetségbeli családból származott. Férjének családja is az abaúji
Felsővadász községről vette előnevét. A fejedelemasszony sokat
építkezett és fejlesztett felső-magyarországi birtokaik
központjában, Sárospatakon is.
A ma és Csepregen élő Zsuzsannák érdemeit most e hasábokon nem
részletezném. Sajnos a hagyományos nevek adása újabban háttérbe
szorult. Ezen változtatni illene...
Tovább »
Csepreg önkormányzati útjai zömmel katasztrofális, közlekedésre
alig-alig használható állapotban vannak.
Ennek alapvető oka persze az, hogy legtöbbjük - anno - megfelelő
alapozás nélkül készült a 70-es, 80-as években s nem is a mai
forgalomra, terhelésre. Olcsó húsnak híg a leve...
Hasonló történt 2005-ben egy "kedvező árú" technológia
kipróbálása címén a Zrínyi utcában is. Az utca lakói dobták össze a
költség nagy részét (az önkormányzati hányad mértékére már nem
emlékszem). A kísérlet sajnos nem sikerült, az út állapota ha lehet
még rosszabb.
Ezen még a névadó Zrínyi Miklós sem tudna kirohanni...
Tovább »
Csepreg város önkormányzatának képviselőtestülete tegnap - két
tartózkodással - elfogadta a 2009. évi költségvetést. A két
tartózkodó épp a két leghosszabb ideje folyamatosan képviselő
volt, Király képviselő úr és én.
Azért nem szavaztam kifejezetten nemmel, mert a mai keretek
között jobbat nem igen lehetett volna összeállítani. Ott van
viszont a számtalan jogos igény. A város önkormányzati útjainak és
járdáinak nagyobb része katasztrofális, lényegében gépjármű- és
gyalogos közlekedésre alkalmatlan állapotban van. Forrás a helyzet
érdemi javítására pedig egyszerűen nincs.
A régi megszokott langyosvízben tocsogunk 2006 óta ugyanúgy,
mint előtte is. A helyzet érdemi megváltoztatásához a ciklus
elején kellett volna hozzáfogni. Ezt sajnos elmulasztottuk.
Kezdeményeztem a helyi építészeti és természeti értékek
védelmével foglalkozó rendelet felülvizsgálatát. A védelemből
előttem ismereteln okokból (gépelési hiba sorozat) kimaradt értékek
belefoglalását. Hogy csak egyet említsek ezek közül, a maga nemében
országos hírű kincsédpusztai víztorony...
Tovább »
A csepregi Farkas Sándor Egylet minden év elején megrendezi
hagyományos dalos délutánját. Ezen a kulturális egyesület tagjai és
vendégeik adnak elő. Korábban teljesen vegyes műfajú volt. Újabban
külön választották a nóta műfajt a könnyűzenétől.
A Pannonhalma melletti Nyalkáról néptáncosok és egy népdalénekes
nyitotta a műsort. Felléptek a szentkirályi (ez egy Szombathelyhez
csatolt egykori község) polgári kör (úgy tudom, ez még nem a
politikai jellegű "polgári körözés" során jött létre, hanem
előbb) énekesei is, főként őrvidéki (burgenlandi), valamint
első és második világháborús dalokkal.
A csepregi fellépőktől 21 műsorszámot láttunk. Mindenki hozta a
nagyjából elvárható formáját. Ami újdonságként jelentkezett, hogy
ezúttal kifejezetten fiatal szereplők is voltak, igaz csak egyetlen
- de annál nagyobb sikert arató - szám erejéig.
Egy 18 éves fiatalember, Tóth Marcell meglepően jól adta
elő a "Ringó vállú csengeri violám..." kezdetű operett betétdalt.
Ebben egy öt tagú, mazsorett lányokból álló tánckar is
közreműködött. A lányok magyaros öltözetben voltak. Négyen piros,
egy pedig zöld pártában léptek fel. Utóbbi nyugodtan elmehetne
bármelyik nagy világlap címlap-lányának.
Ezt csak azért említem, hogy Csepregnek azért vannak mindenféle
komoly értékei is.
Tovább »
Kellemetlen, majdnem viharos északnyugati szél fúj. Ugyan nincs
különösebben hideg, de számomra mégis ez a legkellemetlenebb
időjárási jelenség. Sajnos dolgozószobám ablakai éppen ebbe az
irányba néznek, meg a másik oldalon délkeletre. Ergo, szinte átfúj
a szél, 2-3 fokkal hűvösebb van itt, mint az előtérben.
Szerencsére ilyen viharos jellegű szél azért nem minden héten
fordul elő. Ma délután kulturális műsor, nótadélután lesz Csepregen
a Farkas Sándor Egylet tagjainak előadásában. Kíséri a büki Horváth
Béla prímás vezette profi cigányzenekar. A cigányzene a 19-20.
századi magyar identitás szerves része. Rendben, hogy nem ez a
magas művészet csúcsa, de azért a hagyományt életben kell
tartani.
Kellemes vasárnapi időtöltést kívánok mindenkinek!
Tovább »
Ma van a nagy amerikanizált szeretet-nap. Nem igazán
honosodott meg nálunk, pedig erőltették egy darabig.
Bálint nevű ismerőseim közül Szabó Bálint ex-képviselőtársam
jutott eszembe. A napokban érdeklődött nálam az egyik internetes
portál újságírója. Nem tudtam érdemben segíteni neki. Én sem
hallottam évek óta semmit az exfideszes (formálisan független),
majd ex(?)mszp-s fiatal politikusról.
Jó példa volt a 2002-2006-os szereplése arra, hogy igazából
sokaknak teljesen mindegy az egymáshoz sokban hasonlító két "nagy"
párt közül éppen melyikben hajtanak ezerrel. Egyik rosszabb,
mint a másik. A fineszben talán nehezebb persze, mert ott egy
személy és területileg illetékes komisszárja - kegyétől függ szinte
minden.
De hát Valentin napon igazán nem akarok politizálni.
Tovább »
