Kevesen tudják, hogy a címben szereplő főúr Csák Mátéhoz mérhető
kiskirály volt az Anjou-kor elején. 1321-ben
Csepreg földesuraként 2 borsmonostori szerzetes kérésére
megerősítette a csepregi hegytörvényt (Bergrecht).
A szőlőhegyi viszonyokat szabályozó statútum hazánk egyik
legkorábbi ilyen intézményének említése. Eredetileg Kőszegi Iván
nádor - András nagyapja - adta ki valamikor az 1280-as években. A
hegytörvény német elnevezése is jelzi, hogy Csepregnek Kőszeghez,
Sopronhoz hasonlóan német telepesek voltak a jellemző lakói.
Ezeket a királyi hospeseket már egy 1257-es oklevél
említéséből ismerjük. Ergo, az Árpád-kor végi Kőszegi-dinasztia
birtoklása előtt Csepreg királyi birtok volt. Hogy a német vendégek
(hospesek) mikor kerültek ide, nem tudjuk. Az 1257-es említésből
nem derül ki hány (vagy akár hány száz?) éve éltek itt. Német
telepesek megjelenéséről Szent István korától az Árpád-kor
végéig vannak adataink az ország különböző tájain. Csepreg esetében
a 13. század elejére, legkésőbb a közepére gyanakodhatunk.
Tovább »
Csepreg egyik alsóvárosi utcáját Taksony, népiesen Tapsony
utcának hívják. Nyelvészek szerint a ks-ps váltás szabályos
fejlemény, tehát az utcanév spontán népi eredetű.
Nem is tudom amúgy, vajon hány helyen neveztek el utcát az
országban Szent István nagyapjáról, a nagyjából 955-972 közt
uralkodott nagyfejedelemről.
Csepregen van más személynévi eredetű régi népi utcanév is, a
Szombathelyi utcát Csóként ismerik. Felmerül, hogy ezek a másutt
önálló helységnévként felbukkanó nevek esetleg régi, beolvadt
Árpád-kori települések nevei lehetnek. A Bene-hegy neve
mögött is egy valaha létezett Bene nevű település rejtőzik.
Ennek szép Árpád-kori leleteit a mai tó gátjának építésekor
gyűjtötték össze.
Sok még a véggigondolásra váró kérdés a múltunk
tájékán...
Tovább »
A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - szebbik,
leánykori nevén Savaria Múzeum - utóbbi 15 éve elszomorító
történet. Ennek újabb stációjáról olvashatunk a mai Vas
Népében.
Kifizetetlen közüzemi számlák, fenntartói hitel, kényszerszünet
december 15-től. Pedig 56 millió régészeti ásatásokból származó
bevétel is volt. Ez ugyan kevesebb, mint az előző években, de még
mindig jelentős. Igaz - ezt a pénzt elméletileg magára a régészeti
kutatásra lenne kötelező költeni. A gyakorlat azonban mást mutat.
Olvasható, hogy még - szintén kötött felhasználású - pályázati
pénzeket is közüzemi számlák kiegyenlítésére fordítottak. Felelős
persze nincsen. A fő zsonglőrök közül egy - a legfőbb
"spiritus rector" - átigazolt egy állami pénzből fenntartott
szervezethez (KÖSZ), a másik pedig úgy hallom nyugdíjba vonult, a
harmadik - a volt igazgató - meg talán most is ott dolgozik.
Mondjuk, ő csak egy marionett-balek
volt.
Magam 1987-2002 között (a végén már csak egy bizarr munakügyi
jogvita miatt) dolgoztam az intézményben. 1993-ban pályáztam az
igazgatói állásra is, akkor kis híján meg is választott a
rendszerváltozás után alakult első megyei közgyűlés. Nagy
reményekkel voltam 1998 után, a "polgári" vezetés megyei pozícióba
jutásakor. Azt hittem, valami normálisabb kezdődik. Ebben sajnos
csalódnom kellett. A fineszes fiúk is csak a saját zsebük tömésével
voltak, vannak elfoglalva. Ha lehet, a helyzet még a korábbinál is
elszomorítóbb. Ezek miatt sem 2003-ban, sem 2008-ban nem jutott
eszembe, hogy pályázzak a csődgondnoki feladatra.
Pedig valamit tenni kell. Ezzel láthatóan a májusban kinevezett
új igazgató is tisztában van. Nem is tudom miért kellett decemberig
várnia. Ennyit időt vett volna igénybe a helyzet
áttekintése?
Mindenesetre a volt kollégáknak most nincs könnyű helyzete. Egy
biztos, múzeumnak holnap, meg holnapután is működnie kell. A
fenntartó megyei önkormányzatnak pedig komolyan kell(ene) vennie a
felelősségét.
Tovább »
Széchenyi István 1825-ben egyévi jövedelmét ajánlotta fel a
Magyar Tudományos Akadémia alapításához. Csepreg polgármestere
tegnap viszont egy havi jövedelmét tette fel - vagy mégsem - a
szőlőhegyre vezető út számlájának a kifizetésére.
A helyi Tv élő egyenes adásában bejelentette, hogy a hiányzó
600 ezer Ft-ot majd ő odarakja. Aztán pár perc múlva már csak
200 ezerről beszélt s hogy a többit meg dobjuk össze, mi
képviselők. Minderre azután került sor, hogy nyolcan leszavaztuk a
korábban jóváhagyott 3 milliós kiadás ilyen túllépését. A hivatalos
verzió szerint a Szőlő és Gyümölcstermelők Egyesülete volt az
útépítés (karbantartás?) beruházója, akiket az engedély
nélküli építésért meg is büntetett a közúti hatóság
(egyelőre megpróbálják titkolni - vagy tényleg nem tudja a PM?
- hogy mennyivel). A fennmaradási engedély ügyében a napokban
lesz további egyeztetés.
A helyi adók dolgában is megtörténetek az én egyetlen nem
szavazatommal a "változások". Igaz, a kommunális adó a tervezett
6000 helyett csak 5000-re növekedett (így is majdnem duplája az
eddigi 3000-nek). Ennél durvább az építményadó, az
kereken négyszeresére emelkedett, 100 Ft/m2-ről 400
Ft/m2-re. Ez azokat a válallkozókat, cégeket érinti érzékenyen,
akik, amelyek nagy alapterületű műhelyben, üzletben, csarnokban
működnek. Ugyanezt a változtatást egyszer már megszavazta 2006
végén a testület, de akkor két héten belül az érintettek
felháborodása miatt az visszavonásra került.
Az az igazság, az egész helyi adórendszer mélyen igazságtalan,
gyökeres átalakításra szorulna. Attól tartok azonban, erre érdemben
csak egy gyökeresen más összetételű képviselő-testület lenne
képes. Én egyelőre a kispadról figyelem az eseményeket. Majd ha az
edző - ez a tisztelt helyi polgárok többsége - esetleg a pályára
küld, az persze más. Azt is tudomásul veszem azonban, ha
nem... Senkit sem lehet akarata ellenére boldoggá tenni.
Illetve mindenki azt kapja, amit megérdemel.
Azt azért még megemlítem, hogy a PM és APM két szavazata
ellenében nyolcan a védőnői szolgálattal kapcsolatos döntések
helyben tartása mellett döntöttünk. Ez is valami. Kis lépés, de
legalább Csepreg javát szolgálja.
Az már jóval elszomorítóbb - de nem meglepő - hogy
Csepregen a testület többsége szerint a PM-nek nem kell dolgoznia,
nem kell választ adnia állampolgároknak s az ígéreteit sem kell
betartania. Legalábbis erről szólt az interpellációmra adott
válasz elfogadása. Sem nekem, mint képviselőnek, sem az érintett
helyi polgároknak nem válaszol érdemben, de ez nem baj. Legalábbis
a képviselőtársaim szerint.
Előjött egy eső után köpönyeg ötlettel is. December 10-én legyen
egy "informális" eszmecsere is a jövő évi költségvetésről. Ugyan
minek? Vagy mégis további "változások" lennének a helyi adókat
illetően? Majd kiderül....vagy nem.
Tovább »
Ma délután 16 órától önkormányzati testületi ülés lesz a
Városháza tanácskozó termében. Nem kevesebb, mint 21 napirendi
ponttal.
Ennek ellenére arra számítok, hogy 3-3 1/2 óra alatt lejazlik
majd az egész. Az elején lesz interpellációmra adott "válasz". Ez a
megszokott forgatókönyv szerint sima mellébeszélés. Kérdés: hány
tojásból tetszett rántottát készíteni?
Válasz: elég sokból... Konkrét szám az nincsen. Ennek ellenére a
többség nyilván majd elfogadja a "választ". A kérdés csak
az, hány nem és hány tartózkodás lesz. Hazánkban még nem
szorítható rá egy közszereplő sem a tisztességes viselkedésre. Itt
tartunk, ez van.
A helyi építményadó és kommunális adó mértékének a
megváltoztatása is napireden lesz. Na, ez is jó kádárista
szöveg.... A részletekről majd holnap beszámolok
Tovább »
Csepreg alsóvárosi részén található a Szent Katalin kápolna.
Valaha egy nagy templom szentélye volt, de a 19. század végén a
templom hajóját iskolának alakították át.
Kubinyi András, a nemrég elhunyt kiváló középkor-kutató vetette
fel, hogy eredetileg ispotály temploma lehetett. Ma is hasonló
funkciót tölt be az épületegyüttes, hiszen idősek
bentlakásos otthona.
Tény, hogy középkori eredetű. Tornya a felsővárosi Szent Miklós
templom későgótikus tornyának másolata. Másodlagos helyzetben
Egervári László horvát-szlavón bán (1476-1492 közt) címere is
előkerült belőle. Ez arra utal, hogy ő is építkezett benne.
Egy biztos, az Alsóváros egészen a középkor végéig önálló,
szintén mezővárosi jellegű település volt, kis háromszögletes
piactérrel (ma park) a Szent Katalin templom előtt. Plébániája a
településen kívüli dombon álló régi Boldogasszony-templom lehetett.
Igazából ebből következethetünk a Szent Katalin ispotály jellegére,
hisz két plébániára az Alsóvároson nem volt szükség. Más kérdés,
hogy a hétköznapi használat során gyakorlatilag ez a templom volt
az Alsóváros fő miséző helye. Collalto császári generális hada is
ezt ostromolta meg s rendezett itt (is) vérengzést 1621-ben.
Tovább »
Háromnegyede elkészült a történelmi országnak. Hetek óta a
várhelyek pontos műholdas azonosításával vagyok elfoglalva. Több
ezer helyszínt sikerült már bejelölnöm a Google Earth műholdas
térképén.
Tegnap éppen Bács-Bodrog történelmi megye volt soron. A képen
Dunabökény várhelye látható az első katonai felmérés 1780-as
évekbeli térképén. Azóta a falu átköltözött a várhely északi
oldalára. A Dunához közel előfordult néhány hasonló eset, hogy
biztonságosabb helyre költöztek.
A Zsámboki, majd a lekcsei Sulyok család későközépkori
castelluma a szőlők közt látható téglalap forma.
Tovább »
Tegnap nem mindennapi élményben volt részünk a helyi
kultúrházban. Népszínművet adtak elő a Farkas Sándor Egylet
tagjai.
Mikszáth Kálmán: Szelistyei asszonyok című művét adták elő.
Ahhoz képest, hogy csupa amatőr, egészen figyelemre méltó színészi
teljesítményt nyújtottak. Teljesen a 30-as, 40-es évek feelingje...
Csepreg egyik virágkoráé, amire a legidősebbek még nosztalgikusan
emlékezhetnek.
Utána a borbarát hölgyek jelképesen bemutatták az idei
borokat, melyeket aztán az előtérben felállított vásári sátrak
között lehetett ténylegesen kóstolgatni. Reneszánsz lakoma is
zajlott közben, amelyen csülköt, káposztát lehetett kézzel-lábbal
enni... Nagyon jól esett a markáns borok kóstolgatása mellé.
Külön gesztusként az összes jelenlévő Erzsébetet felköszöntötték
egy-egy szál rózsával. Jól sikerült este volt, köszönjük a
résztvevőknek, előadóknak, szervezőknek és a boros gazdáknak.
Tovább »
Ma reggel havas háztetők látványára ébredtünk Csepregen. Igaz -
éppen hogy csak. Az első napsugarak hatására lassan eltűnik a
jelzésszerű hóköpeny a fák, bokrok lombjairól. Az úton, járdán már
el is olvadt.
Napjainkban az időjárás előrejelzés is elbulvárosodott. Igazából
gyököt kell vonni a hallottakból. Viharos szél, meg a megszokottnál
10 fokkal hidegebb. Ugyan már...
Az erős szél bejött még az este, de nem szokatlan erősségű volt.
Igaz, a panzió udvarán láttam, hogy pár cserepes dísznövényt
felborított. November vége van, természetes ilyenkor, hogy bejön a
télies idő. Ennél durvább ne legyen.
Tovább »
A Rátót nemzetség ősei a krónika szerint Rátót és Olivér lovagok
voltak. Ők Szicíliából jöttek volna be hazánkba, a normann
származású Felícia királyné kísérőiként.
Roger szicíliai fejedelem leánya Könyves Kálmán királyunk első
felesége volt. A házasság Kálmán adriai nagyhatalmi
törekvéseivel függött össze. Az ara kíséretével 1097 májusában
Tengerfehérváron szállt partra (ma horvátul: Biograd). Fogadásáról
Merkur fehérvári ispán gondoskodott. Azért ebben a kisvárosban,
mert Zára és Split (dalmát-olasz: Spalato) ekkor még bizánci uralom
alatt voltak, magyar meghódításukra csak 1105-ben került sor.
Utóbbinak legszebb ma is megszemlélhető emléke a Kálmán király
által Zárában építtetett harangtorony.
Hogy a Rátótok valóban Szicíliából jöttek-e hazánkba, már nem
annyira biztos. Sajnos a jövevény nemzetségekkel kapcsolatos
krónikás adatokban nagyon sok a kétes elem. A
Rátót-Ratold személynév inkább bajor eredetre utal, az Olivér pedig
a nemzetközi lovagi kultúra egyik divat neve volt.
Tovább »
Tegnap is királynéről írtam, ma is a Jolán név kapcsán egy
középkori téma jutott az eszembe.
II. Endre királyunk 1215-ben - az első neje, Gertrúd
meggyilkolása utáni gyászév leteltével - a francia király és a
konstantinápolyi latin császár rokonát Courtenay Jolántát vette
feleségül. Ambicionálta az 1204-ben keletkezett Latin Császárság
megszerzését. A közbül lévő - akkoriban frissen létrejött Bulgáriát
és Szerbiát amúgy is Magyarország vazallusának tekintette. Ha terve
valóra vált volna, akkor a Lajtától Anatóliáig terjedő birodalom
jött volna létre. Sőt, még ezen is túl... Hisz rokonai voltak a
szíriai francia keresztes államok, az antiochiai fejedelemség és a
tripoliszi grófság urai is. Maga pedig jelképesen felvette a
Jeruzsálem királya címet, aminek ugyan gyakorlati jelentősége nem
volt, de utódai egészen a 20. századig használták.
Tovább »
A hét magyarországi Erzsébet nevű királyné közül az utolsó volt
a különleges kultusszal övezett, ám 110 évvel ezelőtt Genfben egy
anarchista által meggyilkolt Wittelsbach Erzsébet.
Tovább »
A naptárra nézve, ma - többek közt - a Románok ünneplik
névnapjukat. Isten éltesse valamennyit.
Tovább »
Valami hihetetlen, mennyire lelassult az internet kapcsolatom. Alig
tudtam eljutni idáig, hogy írhassak.
Tovább »
Tegnap rendezték a csepregi fúvószenekar (www.fuvoszene.hu) helyi
mazsorett csoportokkal szépen kicsinosított szokásos őszi
koncertjét. Mégis különbözött az előző években megszokottaktól,
mert 28 év után Sárváry László eddigi karnagy formálisan is átadta
a karmesteri pálcát Iliás Attilának.
Tovább »
