Tegnap beadták a csepregi főtéri kastély felújításának és a parkjában tervezett hiper-modern építményeknek ("bagolyházaknak") az előzetes elvi engedélyezési tervét. Az országos Műemléki Tervtanács elé fog kerülni, aztán 1-2 hónapon belül majd kiderül, megvalósítható lesz-e.
Hallom a rádióban, hogy az Európai Unió tudásközpontja Budapesten lesz. A lengyelektől eltekintve, akik Wroclawot szerették volna, ebben mindenki egyetértett. Végre valami komoly siker. Tény, hogy Amerikával és a Távol-Kelettel, a két nagy riválissal Európa csak akkor tud eredményesen versenyezni, ha összekapja magát és egyesíti erőit. Hol is lehetne ennek jobb helyszíne, mint Budapesten?
Ma 17 órakor rendkívüli testületi ülés lesz, mert a múlt heti rendes ülésen nem született döntés a költségvetés módosításának előkészítéséről.
Doboka fia Csanád Szent István rokona volt. Ennél pontosabbat nem tudunk mondani. Egy biztos, ő volt a Maros-vidék urának, Ajtonynak a legyőzője. Az már vitatott, hogy minderre mikor került sor. Györffy György álláspontja szerint 1008-ban, Kristó Gyula és követői szerint éppen 20 évvel később.
A magyar Pelbárt név az ókori római Privatusból lett. Legismertebb képviselője a nagy ferences hitszónok, Temesvári Pelbárt volt a középkor végén.
A Maros mellett, a folyó balpartján van egy Fülöpkő nevű szikla. Nevezetes tájékozódási pont volt régebben a marosi hajósok számára. A folyó szinte derékszögben változtat itt irányt, kikerüli a sziklát.
Még az első világháború utolsó évében fogadták el hazánkban a Hősök Napjáról szóló törvényt. A 20. században a régebbi korokban példátlan módon, szinte az egész férfi lakosságot bevonták a tömegháborúba. Sok millió ember pusztult el vagy rokkant meg a nagyhatalmi (üzleti) érdekekért vívott küzdelmekben.
Tegnap Szekér György építész barátommal megkezdtük a csepregi főtéri kastély előzetes épület-kutatását. A szükséges helyeken leverettük a vakolatot s rögtön előtűntek érdekes jelenségek.
Tegnap a csepregi testületi ülésen 64,5 millió Ft-os megszorító csomagról volt szó. Ez a város költségvetéséhez képest (ami kb. 900 millió) igen jelentős. Hogy ez a helyzet miért alakult ki, mi történt? Ezt a kérdést már tegnap feltettem. Nos, nem történt semmi, csak kiderült hogy az év elején rosszul számoltunk (hogy kik számoltak rosszul - hát a szakértők...). Hogy ez miért éppen most derült ki? Csak.
Ma képviselőtestületi ülés lesz Csepregen. A második napirendi pontban az éves költségvetés módosításának előkészítése szerepel.
A tudós bizánci császárról, VII. (Bíborbanszületett) Konstantinról szeretnék megemlékezni. Leghíresebb munkája "A birodalom kormányzásáról" címet viseli.
Clairvaux-i Szent Bernát a ciszterci rend megalapítója volt a
12. században. A rend legkorábbi ausztriai kolostora Heiligenkreuz.
Innen népesítették be az 1194-ben Miskolc nembeli Domonkos bán
által alapított Borsmonostort (amit persze csak utóbb hívtak
így...Bors az alapító fia volt).
Csepregen is rendelkeztek szőlőbirtokkal a derék ciszterci atyák.
Az 1921 s főként 1945/55 utáni helyzetben a Csepreg-Borsmonostor
közti egyenes. alig 10 km-nyi út forgalma megszűnt. Még a
köztudatból is kikopott, hogy egyáltalán létezett ilyen. Sőt, az
átlag csepregi még magáról Borsmonostorról sem nagyon hallott.
Alkalmas időben szervezek majd oda is egy kerékpár-túrát.
Tavaly decemberben váltak teljesen átjárhatóvá, jelképessé az EU belső határai Magyarország és Ausztria között. Ezzel dacolva Locsmánd (Lutzmannsburg) önkormányzata az ezer éves Répce-menti főúton a volt zsirai határátkelőnél kirakott egy behajtani tilos táblát és útakadályt telepítettek. A magyarázat szerint mindezzel az útmenti fürdő-komplexum nyugalmát akarják biztosítani.
Tegnap kellemes kerékpártúrát bonyolítottunk le egy spontán csepregi társasággal Locsmándra. Az eredeti tervben Borsmonostor is szerepelt volna, de az indulásnál úgy döntöttünk, hogy azt majd egy külön akció keretében tekintjük meg.
Ma délután - ha az időjárás alkalmas lesz - kerékpártúrán veszek részt. Borsmonostorra és Locsmándra (Klostermarienbergre és Lutzmannsburgba) megyünk.
2006. szeptember 11-én kezdtem blogot írni. Csepregen élek, ahol részt veszek a helyi közéletben. Amúgy pedig várkutató és történelmi-földrajzi érdeklődésű ember vagyok. Szenvedélyem a könyvek, térképek gyűjtése. Emellett szeretek sportolni, természetet járni. Cégem fő profilja a régészettel és a települések rendezési terveivel kapcsolatos szakmai-tervezési tanácsadás. Honlapom: www.atreus.atw.hu
